Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
5. HALÁSZ CSILLA: Mozik Pest megyében 1950 és 1956 között
MOZIK PEST MEG YEBEN1950 ES 1956 KOZO TT valóság tükrözése, és nem az öncélú magamulattatás volt. 14 Ennek keretében indult el az államosítás után a magyar filmgyártás is. Az első éveket a sematizmus jegyében született müvek jellemezték, ez a folyamat a Népművelési Minisztérium megalakításával és Révai József miniszteri kinevezésével kezdődött. Az új kultuszminiszter különös figyelmet szentelt a filmművészetnek, minden területét igyekezett felügyelni, és ha szükségesnek vélte, a beavatkozástól sem riadt vissza. E tekintetben megkönnyítette dolgát, hogy testvére, Révai Dezső igazgatása alatt működött a MAFILM, amely a játékfilmgyártást tartotta állami kézben. Az operatív irányítás - amit egyébként is nagy kuszaság jellemzett - formális maradt. 15 A játékfilmgyártás tervszerűbbé, folyamatosabbá tétele érdekében 1948-ban kötelezővé tették az éves, ún. tematikai terv készítését. A tématerv a párt politikájának tételes kibontásává degradálódott. Kijelölték, hogy milyen témában kell írni a forgatókönyvet, az írónak így nem kellett témát keresni. Valójában a tervek elvont témaköröket, vagy éppen teljes forgatókönyveket jelentettek. Ugyanakkor a filmalkotás minden szakaszát bizonytalanság jellemezte az állandóan változó szempontok miatt, s ezeknek igen nehéz volt megfelelni. E rendszert 1951-ben felváltotta a perspektivikus tervezés, ami azt jelentette, hogy 1-3 évre megszabott keretrendszerben kellett dolgozni, de ez sem bizonyult működőképesnek. 16 A pontosan szabályozott tervek mellett ugyanakkor próbáltak a sematizmus ellen küzdeni, 17 de a behatárolások (cenzúrázott, többször is átírt forgatókönyv, rendezők és szereplök felülről történő kiválasztása, forgatási idő korlátozása stb.), miatt egyszerűen nem születhettek egyedi, művészi filmalkotások. 1 Az 1953. évi júniusi fordulat, és ezzel együtt Révai miniszteri leváltása, a filmiparban is éreztette hatását. Eleinte ún. értékválság állt be, de ezt követően elindult a magyar filmgyártás lassú felvirágzása. Teret kaptak az egyedi kezdeményezések, ami a politikában bekövetkezett változások mellett - annak is volt köszönhető, hogy az új miniszter, Darvas József már nem tartotta olyan fontosnak a filmművészetet, mint elődje, s így kevésbé szólt bele. 19 Lazult a póráz a forgatókönyvírókon és a rendezőkön is. Tématervek ugyan továbbra is voltak, de az „egyszerű emberek életével foglalkozó" művekre irányították az alkotók figyelmét, „az egyszerű emberek életének bensőségét, erkölcsi és érzelmi konfliktusait, s nem a dolgozó embert, a politizáló embert állították az ábrázolás középpontjába célként " 10 A filmek - a korábbiakhoz képest legalábbis egész néppel és a leghétköznapibb, legintimebb élményeinek is egyszersmind szociális, tehát politikai jelentőségük van. " Balázs Béla: Filmkultúra (A film művészetfilozófiája). Budapest, 1948. 250 251. o. 14 Gyertyán Ervin: Szovjet alkotók hatása filmművészetünkre. In: Társadalmi Szemle. 1%8/január. 30. o. "Szilágyi, 1992. 79-80. o. 16 Szilágyi, 1992. 87 89. o. 17 Révai számos fórumon maga is küzdött a sematizmus ellen, de nem látta be a legfőbb hibát, hogy a vezetés által mereven megszabott kereteken belül egyszerűen nem lehet jót alkotni. Ix Az ekkor született filmalkotások részben történelmi témákat (pl. Föltámadott a tenger, Rákóczi hadnagya stb.) dolgoztak fel, részben jelenkori közegben játszódó aktuális témákat, úgynevezett társadalmi filmdrámákat (pl. Tűzkeresztség, Ütközet békében, Teljes gőzzel stb.). E társadalmi drámák, vígjátékok, filmoperettek társadalomképét, érték és ideológiai jellemzőit elemzi közös tanulmányban Rainer M. János és Kresalek Gábor. Rainer M. János - Kresalek Gábor: A magyar társadalom a filmen (Társadalomkép, érték és ideológia) 1948-1956. In: Játékfilmek 1945-1963 között. Multimédiás kiadvány. Szilágyi Gábor: Életjel. A magyar filmművészet megszületése 1954-1956. Budapest, 1994. 12-13. o. 2(1 Szilágyi, 1994. 20. o. 176