Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)
4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947
A FOLDIGENYLO BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE... milyen igás és haszonállat milyen mennyiségben található, ezek hol vannak tárolva vagy istállózva. Fegyelmi felelősségre emlékeztetve felhívja a földigénylö bizottságokat arra is, hogy az illetéktelen kezekbe került javakat és jószágokat haladéktalanul kutassák fel, majd azok megőrzéséről gondoskodjanak. Erről a legsürgősebben, legkésőbb tizenöt napon belül adjanak tájékoztatást. 83 A bizottságok feladatai a telepítések végrehajtásában A fentiekkel egyidőben, 1945 kora tavaszától a Magyarországon működő SZEB irányítói erős kampányba kezdtek magyar kormány- és pártkörökben, hogy rábírják a vezetőket a németek kitelepítésére. A korabeli magyar politikai elit védelmében el kell mondani, hogy Magyarországon a háború után a demokratikus pártoknak nem voltak ilyen elképzelései. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak (MNFF) kormány- és parlamenti programmá is vált céljai között csupán annyi volt, hogy „a német zsoldban álló szervezeteket" fel kell oszlatni és vagyonukat el kell kobozni. A földreformhoz kapcsolódóan pedig, hogy „ a Volksbund-tagok, a német hadseregben szolgáltak birtokait" szintén ki kell sajátítani. 84 A Budapesti Nemzeti Bizottság ülésein is napirendre került a németek kitelepítése. Az 1945. április 11-i ülésén a Nemzeti Parasztpárt képviselői, Kovács Imre és Darvas József, szorgalmazták a volksbundisták földjeinek magyar igénylök kezébe adását. Ezáltal, továbbá a svábok kitelepítése révén képzelték el a „sváb gyürü" felszámolását. A bizottságban azonban csak Gerő Ernő, az MKP képviselője támogatta ezt az elképzelést. Ő vetette fel azt is, hogy a sváb községekben magyar földigénylö bizottságok működjenek addig is, „amíg a svábok összetelepítésére nem kerül sor". Ehhez hasonló tervről a magyar politikai életben addig nem volt szó, ameddig a SZEB elnöke 1945. november végén át nem nyújtotta a kitelepítésről szóló határozat mellékletében szereplő ez irányú teendőket. Gerő és a parasztpártiak álláspontját az SZDP és a Polgári Demokrata Párt képviselői nem támogatták. Szakasits Árpád ellenezte az általánosítást, és a kollektív felelősségre vonás felvetését. Supka Géza pedig javasolta, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság szögezze le, hogy a „sváb községek" meghatározást sem fogja használni. Megítélése szerint „demokráciában nem szabad senkit azért sújtani csupán, mert egy fajhoz tartozik". K3 PML XVII. 516. OFT. 28878/1945. II. o. sz. 84 Délmagyarország, 1944. XII. 3. Közli: Korom Mihály: Az atlanti Chartától a potsdami kollektív büntetésig. A magyaroiszági német kitelepítés történetéhez. Századok. 1998/3. szám. 561. o. Ez utóbbi része lett a fbldrefoimról kiadott rendeletnek, amelynek végrehajtásakor 1945 tavaszán és nyarán a helyi földigénylö bizottságok egyéni mérlegeléssel az 1945. szeptember 26-i előzetes összesítő adatok szerint 33 308 volksbundos-birtokot koboztattak el 176 781 katasztrális hold földdel. Ezek azonban nem kizárva ugyan túlzásokat és helyi hibák elkövetését -, nem jelentettek általános és kollektív kiűzést. M. Somlayi Magda: Az 1945-ös földreform. 88-89. o. Közli: Korom, 561. o. ^ Korom, 564. o. 162
