Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

BALÁZS GÁBOR sietnének annak megvalósítását meggyorsítani, " a lehető legerélyesebben fog fellépni. Felhívta ezután a főszolgabírókat és a polgármestereket, hogy naponta jelentsék: 1. mikor alakult meg a községi, városi földigénylö bizottság, 2. mennyi az egyes községekben, illetve városokban a földbirtokreform alá kerülő földterület nagysága, hogy azok kinek a tulajdonát képezik, 3. mennyi a földigénylők száma és azok összes igénye községenként. A rendkívüli helyzet miatt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban minden nap jelentést kellett küldeni az alispán részére.

54 Házi Árpád a megye 1945 végi helyzetét összegezve elmondta, hogy a vármegye mezőgazdasága óriási nehézségekkel küzd. Hiány volt például igavonókban, gazdasági eszközökben, felszerelésben, vetőmagban és emberi munkaerőben is. Ezután hozzátette, hogy amennyiben tudomására jutna, hogy a földet valaki szándékosan nem műveli meg, ott azonnal közbelép, „és a megművelésre váró területet a vármegye házi kezelésébe" veszi. Ezután nyomatékkal kijelentette, hogy a „vétkes személyeket pedig a legsúlyosabb megtorló eljárás alá " fogja vonni.

55 A földigénylő bizottságoknak természetesen elsősorban a felettes szerveikkel kellett együttműködniük. Mivel nem volt végleges döntési joguk, határozataikat jóváhagyás végett a megyei földbirtokrendező tanácsok elé kellett terjeszteniük. A földreform végrehajtásához kapcsolódó döntéseket ezért a magasabb földosztó szervek, a megyei, vagy végső soron az országos földbirtokrendezö tanácsok hozták meg. Az előírások értelmében minden megyeszékhelyen földbirtokrendező tanácsot kellett alakítani, amelyek illetékessége a megye területén található törvényhatósági jogú városokra is kiterjedt. A megyei földbirtokrendező tanácsok felállítását a 600/1945. M.E. sz. rendelet I. sz. végrehajtási utasításának V. fejezete rendelte el.

56 A megyei tanácsok a földosztás idején, április-május hónapokban alakultak meg, azok hét tagja közül három szakértő volt, két tagot a megyei nemzeti bizottság, két tagot pedig a földmunkás szervezet megyei csoportja delegált. A baloldali politikai erők sokszor hangoztatták velük szemben azt a vádat, hogy összetételük következtében gyakran nem képviselték a földigénylö bizottságok politikai érdekeit.

57 A megyei földbirtokrendezö tanács döntött az elkobzott birtokok ügyében. A felhasználási terveket jóváhagyta, a műszaki felmérések alapján telekkönyvezte a kiosztott ingatlanokat, és elbírálta a földigénylő bizottságok határozatai elleni fellebbezéseket.

58 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében eleinte egy birtokrendező tanácsot alakítottak meg, amelynek illetékessége az óriási vármegye egész területére kiterjedt. A hatalmas terület földbirtokrendezésével járó teendők, tehát a kiszállások, és egyéb igazgatási teendők ellátása rendkívül nehéz volt Budapestről, ezért először egy tárgyalótanács létesült Kecskeméten, majd pedig ebből a 71 800/1945. F.M. sz. rendelet szerint megalakult a Dél-Pestvármegyei Földbirtokrendezö Tanács.

59 >4 PML XXI. 4-1. 1945. április. 1.-1945. június 30. 19. o. 55 PML XXI. 4-1. 1945. december. 31.0. 56 Nemes Nagy, 1947. 175. o. 57 M. Somlyai Magda: Az 1945-ös földreform. 50. o. Közli: Jenéi, 153. o. 58 33 000/1945. F.M. sz. rendelet V. fejezete. Közli: Jenéi, 153. o. 59 A magyar állam szervei. 1985. 167. o. 153