Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

4. BALÁZS GÁBOR: A földigénylő bizottságok működése Pest megyében 1945–1947

A FOLDIGENYLO BIZOTTS A GOK MUKODESE ... terv ügyében a felettes szervekkel, és ellátta az egyéb napi, hivatali teendőket. A megyei tanács számára továbbra is elkészítette a szükséges leltárakat, illetve kimutatásokat, válaszolt a település felmérésére szerződött mérnökök esetleges kérdéseire. A bizottsá­gok tevékenysége azonban ekkor már nagyrészt ebben merült ki. Igaz ugyan, hogy 1946 végén 3200 községből csupán 90-ben fejeződött be teljesen a reform, tehát ennyi helyen jutottak el a telekkönyvezésig, a viszonyokat azonban ez érdemben nem befolyásolta. A földosztás már mindenhol véget ért, a bizottságok munkája pedig lényegében befejeződött. Az 1946. évi IV. törvény után az újbirtokosok többsége biztos volt abban, hogy földjét már senki nem veheti el. Ezt követően, már csak azok keresték fel a helyi bizottságokat, akik valamilyen okból kimaradtak a földosztásból. A földigénylő bizottságok műszaki teendői, a reform pénzügyi háttere A földhözjuttatottak által fizetett megváltási összegből földbirtokrendező alap létesült, amelyből elvileg a megváltást szenvedőket kártalanították az állam teherbíró­képessége szerint. A valóságban azonban a befolyt összegből elsősorban a reform műszaki költségeit fedezték, és csak kisebb összegeket tudtak juttatni olyan földbirto­kosoknak, akik erre - főleg életkoruk miatt - rászorultak. Később pedig végleg leke­rült a napirendről a földbirtokosok kártalanításának kérdése. A földreform végrehajtásának költségei jelentős mértékben próbára tették a nehéz gazdasági helyzetben lévő országot. Az ügyintézést is jelentős mértékben nehe­zítette az infláció. A juttatottak által fizetendő összeget, illetve az ehhez kapcsolódó gyakorlati teendőket a megyei földhivatal a legapróbb részletekig előírta a községi bizottságok számára. A reform lebonyolításával kapcsolatban, mint láttuk, elég sok műszaki költség merült fel. Ezen kiadások biztosításával kapcsolatban 1945. november 15-én az Észak­Pestvármegyei Földhivatal Műszaki Osztálya 44 adott ki körrendeletet valamennyi köz­ségi földigénylő bizottsága számára. Ebben emlékeztetett arra, hogy a 600/1945. M.E. sz. rendelet értelmében kiosztott ingatlanokkal kapcsolatban a műszaki költségek fede­zésére az 5600/1945. F.M. sz. rendelet 65. §-a katasztrális holdanként 2 mázsa búzát 45 állapított meg. A megváltási és a műszaki költségek esedékes részleteinek fizetésére terményben is lehetőség volt a juttatóttaknak. A befolyt összegeket a Földbirtokrendező Alap javára kellett befizetni. A műszaki költségek 5%-át a juttatottak a kiosztást meg­4Í Gunst, 57. o. 44 PMLXXIV. 201-b. 3274/13/1945. 45 A hatóságilag megállapított búzaár 1945. október 31-ig ötszáz, 1945. november 30-ig hatezer, 1945. december 1-től huszonnégy ezer pengő volt. Azon juttatott, aki valami miatt a befizetésekkel lemaradt, a legutolsó ár szerint volt köteles fizetni. A toldigénylő bizottság, illetve a polgármesteri hivatal csak ennyi összeg beszedésére volt jogosult, ennél többet juttatottaktól nem szedhetett be. A befizetés gyakorlati teendőit érintve leszögezte, hogy a hátralékosoktól beszedett összegeket Földbirtokrendező Alap javára az Országos Földhitelintézetnek jegyzék kíséretében minden hónap 1. és 15. napján postatakarékpénztári befizetési lapon tartozik a községi elöljáróság befizetni. PML XVII. 516. Domonyi Földigénylö Bizottság iratai. Illetve az Észak-Pestvármegyei Földhivatal iratai­nál, 292/2946. szám alatt. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom