Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

3. HÉJJAS PÁL: Megkésett riport nagybaczoni Nagy Vilmos (1884–1976) ny. vezérezredes volt honvédelmi miniszterrel. Piliscsaba-Klotildliget 1974. augusztus 12.

MEGKÉSETTRIPORT NAGYBACZONINAGY VILMOS... mert elvégre Németország sem volt Hitler. [...] Amikor én nála voltam, én beszéltem vele személyesen. És egy kék szemű ember, akire az ember, ha ránéz, azt hiszi, ez egy nagyon jó ember. És mikor beszélgettünk [...] el van foglalva már Sztálingrád, minden az ő kezükben van. S akkor később egyszer csak megjelennek a déli oldalukról az oroszok. Hát tudniillik az oroszok [... ] nem akarok róluk beszélni. B - De, csak tessék! N - Azok se viselkedtek úgy ebben a háborúban, mint ahogy én szerettem volna. Vagyis békét hagytak volna egymásnak, és ne gyűlölték volna egymást, úgy, mint ahogy gyűlölték akkor. És ma, ha ránézek arra a kicsi Magyarországra, mert hogy bekeretezve szokott esténként a televízióban maradni, akkor mindig eszembe jut, íme, Magyarország ma úgy néz ki, mint amikor mi itt Árpád alatt bevonultunk ebbe az országba. Ahol itt voltak a tótok, itt voltak a horvátok. Itt voltak ezek mind körülöttünk, a szlávok, és ma is itt vannak. És persze a hatalom ma is az ö kezükben van. Hogy meddig, az még kérdés. Mert azt mondom, a világon mindennek egyszer meg kell változni. A jó irányba, nem a rosszba. S ezért mondtam én azt mindig, vége van annak, aki mindig csak a rosszat akarja. Ez a katolicizmus is. Ne [...] ne írjátok fel, hogy a katolicizmusról ez a véleményen, hogy nagy hiba volt az, amikor a katolikus papság állt oda annak az igazolására, hogy egyedül üdvözítő vallás a római katolikus vallás. Pedig nem az. Egyedül üdvözítő dolog az emberszeretet. Ha ez megvan, akkor van béke, van nyugalom, van megértés, van megegyezés, és nincs semmiféle olyan dolog, ami az embereket egymástól elválasztaná. Hanem érzik azt, hogy ők Isten fiai valamennyien [...] Hát így van. Na mindegy. Kérdezzetek! Akartok még tudni tőlem valamit? B - Az olasz és a román hadsereg jobban volt felszerelve, mint a magyar, vagy roszszabbul? N - Azt már nem tudom. B - Nem tetszik tudni. N - Azt nem tudom, mert azt, hogy a magyar hadsereg hogy volt felszerelve, azt tudom. Hogy a román, azt nem tudom. E - Tessék mondani, miért sikerülhetett 1944. augusztus 23-án a románoknak kiugraniuk, nekünk meg sajnos nem? Sőt, nálunk október 15-e jött. N - Miért? Mert ők fogták magukat, odaálltak a másik pártra. Mert annak idején ők két hadsereggel vettek részt az oroszok elleni háborúban. S akkor Antonescu,

171 a főparancsnok mindig azt mondta, ők azért harcolnak nagy erővel a németek oldalán, hogy azt [a] bécsi döntést, mely szerint visszakaptunk mi Erdélyből egy bizonyos területet, ők sem adták az egészet vissza úgy, ahogy kellett volna, de mindenesetre, hogy ők ezt visszakapják újból, és ezt a bécsi döntést megszüntessék. [Itt már a fáradtság jelei mutatkoztak a miniszteren, néhány közismert dolgot eltévesztett, s gyakran visszatért a vallási türelmetlenség igazságtalanságához, amelyet gyermekkori emlékek idéztek fel benne.] " Ion Antonescu (1882-1946) Románia diktátora a 2. világháború idején. A romániai kiugrás (1944. augusztus 23.) után letartóztatták, majd 1946-ban háborús bűnösként kivégezték. 130