Tanulmányok Pest megye múltjából II. - Pest Megye Múltjából 13. (Budapest, 2007)

1. SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A veresegyházi plébánia településeinek demográfiai viszonyai 1731-ben

SCHRAMEK LASZLO PETER faluból. A kálvinisták a papot ezt követően is mindaddig zavarták lelkipásztori munkájában, mígnem a földesúri és megyei hivatalnokok fellépése nyugalmat erőltetett a falura.

9 Veresegyháza lakosságának háromnegyede 1731-ben protestánsnak vallotta magát, és számarányuk 1849-ig csupán csekély mértékben, 70%-ra csökkent.

10 A lakosság létszámának és javainak gyarapodása, illetve fogyatkozása mindig jól jelzi egy közösség fejlődését vagy hanyatlását, amely folyamatokat a 18. század elejétől kezdődően nyomon lehet követni. Az országgyűlések ugyanis 1715-ben és 1723-ban országos összeírást rendeltek el a közterhek arányos kivetése céljából, amely során feljegyezték az adófizetők számát, valamint a megművelt fold és szőlőterület nagyságát.

11 Ezek az adatok gyakran kapnak helyet a különböző helytörténeti monográfiákban.'" Községnév 1715

u 1720 Községnév Adózó Vetésterület Szőlő Kapás Adózó Vetésterület Szőlő Veresegyháza 74 209,5 532,5 77 109,75 385

14 Szada 53 129 369 58 64,5 288

15 Kisszentmiklós 25 177 69 25 84 63

16 Az adózók száma a gabona és szőlőtermesztés alá vett terület nagysága Veresegyhéizán, Szadán és Kisszentmiklóson az 1715-ös és ! 720-as regnikoláris összeírása alapján '' MOL (Magyar Országos Levéltár) X-10073. 45847. tekercs/2. {A Veresegyházi Plébánia História Domusa). 1 2. F. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzökönyveinek regesztái 17121740 III. 1497. regeszta; Budapest, 1992. 1724. január 19-én rendelte el a megyei közgyűlés, hogy Pest megye protestánsai a katolikus egyházi igazgatás rendelkezéseit tiszteletben kell tartsák. "' Horváth Lajos: Veresegyháza története 1945-ig. I. Veresegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala, 1995. 257. o. ' " Corpus Iuris Hungariei CD kiadás (továbbiakban CJH CD), Esztergom, 1999. 1715. LVII. te. 2. § és 1723. LXV1I. te. E törvények rendelkezései nyomán először 1715-ben írták össze egész Magyarországon az adózó családokat, majd ezt komgálták 1720-ban. Az utolsó egységes szempontrendszer szerinti országos adóösszeírást 1728-ban készítették. I Az alábbi táblázatban szereplő adatok az adózó családfők számát, a gabona vetésterületének pozsonyi köbölben kifejezett nagyságát, és a szőlő ültetvények kapásban kifejezett nagyságát közlik. A pozsonyi köböl szántóterület méretét modem mértékekkel nem tudjuk ma pontosan meghatározni, mert az 0,1-4 hold között ingadozott. A szőlőültetvények nagyságát kifejező kapás 7 420 négyszögöl közötti területet foglalhatott magában. II MOL N. 78. Ladula CC. 20. téka. 406 407. F. Az 1715. évi összeírás adatai községtől függetlenül ugyanonnan származnak. 14 PML IV. 23-a. CP I. 3. 396 400. F. 15 PML IV. 23-a. CP I. 3. 392-395. F. további 82 kapás szőlő idegeneké. 16 PML IV. 23-a. CP I. 3. 400-^02. F. 11