Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVUI-XIX. SZAZADBAN Az uradalmak úriszéki anyaga, a jegyzökönyvek, a folyamodványok rendkívüli értékkel bírnak a korabeli életmód, szemléletmód, értékrend, a személyes kapcsolatok, a családi viszonyok, a vagyoni viszonyok kutatásakor. Az úriszéki iratok esetében már több alkalommal is hangsúlyoztam, hogy a bíráskodáson kívül milyen értékes, és elengedhetetlenül szükséges forrásanyagot képviselnek a XVIII. és XIX. századi emberek életének kutatásához is. „A különféle bírósági perek (elsősorban határperek és úriszéki perek) vallomásainak sorai között, mindenekelőtt a perek vádlottjainak és tanúinak életútjáról szóló részekben, számos esetben megőrződhettek értékes népesedéstörténeti adalékok. "

206 Varga Endre a következőképpen foglalta össze az úriszéki jegyzőkönyvek történeti forrásértékének jelentőségét: „£ jegyzőkönyvek, a bírósági iratok természetének megfelelően, az élet sokszínű képét páratlan közvetlenséggel tárják az olvasók elé. Szövegeik, természetesen, nemcsak az úriszék mint jogintézmény vagy általában a feudális jogi építmény kutatói számára nyújtanak értékes forrásanyagot, de a változatos tárgyú iratokból, melyek háttérként a mozgalmas kor eseménytörténetét is érzékeltetik, a nagybirtok gazdasági-társadalmi viszonyainak a részletekig terjedő éles rajza bontakozik ki, sőt szövegeinkből a termelőerők egykorú állapotára nézve is igen sok adat meríthető. Az ország különböző vidékein otthonos művelési ágak, gabonafajták, .egykorú kerti vetemények, fűszerek, szőlő- és gyümölcsös-telepítés, a különféle gazdasági munkák s időbeosztásuk az év folyamán, a művelés intenzitására mutató irtás és talajjavítás vagy ellenkezőleg az elpusztásodás, a lakosság gyarapodása vagy az elnéptelenedés, a jobbágyság anyagi helyzete, igaerőviszonyai stb. mind olyan tárgyak, melyekre nézve a jegyzőkönyvek felvilágosításokkal szolgálnak ".

207 Degré Alajos a „jogtudatlanságról" ír az úriszéki peres eljárással kapcsolatban, Varga Endre pedig a XVI-XVII. századi iratok alapján a következőket állapította meg: „Az egyöntetűség az úriszék szerepében, s ítélkezésmódjában is megmutatkozik [...j az úriszéki jegyzőkönyvek mind tartalmi, mind alaki szempontból országos viszonylatban meglepő egyformaságot miitatnak. "

208 A tanulmány megírásához felhasznált forrásanyag alapján levont következtetések önmagukban úgy tűnhetnek, hogy csupán érdekességként szolgálhatnak a továbblépéshez. Az elmélyültebb kutatás, a jelenlegi adatok további gyarapítása azonban remélhetőleg, hasznos adalékként járulhat hozzá az úriszék történetének és az annak segítségével megrajzolható mindennapi élet alaposabb, sokoldalúbb megismeréséhez. Bárth Dániel: Az újkori Alpár benépesedése. In: Honismeret. 2001./3. szám 5. o. Varga, 1958. 15. o' Varga, 1958. 19. o. 82