Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVlll-XlX. SZÁZADBAN immár az alszolgabírói titulust viselte.

68 1825 májusától az 1834. szeptemberi ülésig, mint uradalmi inspector tanácskozó tagként szintén meghívott tagja az úriszéknek.

6 A gödöllői Grassalkovich uradalom 1838 és 1848 között keletkezett jegyzőkönyvei alapján az úriszék összetételére az alábbi következtetéseket lehet levonni.

70 Az úriszék létszáma az esetek több mint felében hét fő; nyolcan három alkalommal, míg hatan, illetve tízen egy-egy alkalommal vettek részt a bírói fórumon. Az úriszék tagjait a jegyzőkönyvek tanúsága szerint három különálló csoportra oszthatjuk: a tanácskozó tagokra vagy ülnökökre, az esküdtekre, vagyis a törvényes tanúbizonyságra, illetve az elnök személyére. A tanácskozó tagok létszáma változó, a legtöbb esetben négy, illetve öt vagy három, egy esetben hét; ez egyébként megfelel az úri szék személyzeténél közölt adattal, ugyanis mind az esküdtek, mind az elnök létszáma állandó. A vizsgált esetek mindegyikében két esküdt, illetve egy elnök szerepel az iratokban. Az esküdtek egyike mindig a főszolgabírói vagy a szolgabírói titulust viseli. A Földváry család esetében az alszolgabíró jelenléte volt meghatározó, a Grassalkovich uradalom esetében 80%-ban a főszolgabíró vett részt az úriszéken, alszolgabírói titulust viselőt nem találunk az esküdtek között. A szolgabírói hivatalt viselt Zsoldos Ignác szerint a szolgabírák feladata a formalitások betartása, valamint hogy ügyeljen arra, nehogy valami törvénytelenség történjen az „Úr Székén" ?

x Ez elsősorban az alakiságra vonatkozik, vagyis a szolgabírónak nem az volt a feladata, hogy megítélje törvényes-e az ítélet és a büntetés, hanem hogy különbséget tegyen a végrehajtás előtt fellebbezett ítéletek és az azonnal végrehajtandók között.

72 Szép és nevezetes feladatnak tartotta Zsoldos a részvételt az úriszékek bíráskodásában. „Az úriszékeni jelenlét" című fejezetét Zsoldos Ignác azzal a jó tanáccsal zárja, hogy a szolgabírók itt is kövessék a jó magyar szokást, vagyis, hogy aludjanak egyet a döntésre. „A szolgabíró kötelessége volt, hogy a panaszt megvizsgálva, a fél meghallgatása után iparkodjék földesurat, és a jobbágyát kibékíteni, és ha ez nem sikerült, a földesurat úriszék tartására inteni Ha ez nem használt, jelentése alapján a megyei közgyűlés rendelte el az úriszék tartását. "

73 1792. évi XII. törvénycikk értelmében, ha ekkor sem tartottak úriszéket, a megye vette fel, és intézte el a jobbágyok panaszát.

74 1838 és 1848 között három személy váltotta egymást a Gödöllőn tartott úriszék elnöki posztján: Andrássy Mihály 1838 és 1841 között, Friebeisz István 1842 és M PML XIII. 2-c. No. I. 242. o. (1820. április 21.) '"

; PML XIII. 2-c. No. II. 18. 0.(1825. május 13-14.). No. II. 33. o. (1826. április 27). No. II. 54.0.(1827. szeptember 13-14.), No. II. 59. o. (1830. június 2-3), No. 11. 72. o. (1832. november 20-22.), No. II. 92. o. (1834, szeptember 8-12.) 70 Gödöllő egészen 1868-ig Gedellö néven szerepelt a forrásokban. (Borovszky Samu (szerk.): Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye I. kötet. Budapest, 1910. 69. o.) 71 Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. 2. kiadás. Pápa, A Reform főiskola betűivel, 1844. 210. o. 72 Ez a feladat annak a következménye, hogy a szolgabíró a közvetítő a megyéhez fellebbezett ügyekben. 71 Eckhart. 187.0. 74

CJH. 1901. 1792. évi XII. te. 60