Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYEBEN A XVIII-XIX. SZAZADBAN hogy a prior nem csupán az úriszék tagjaként, hanem mint elnök szerepelhetett.

56 Ezen a 8 fős úriszéken a szolgabíró, két esküdt, a volt alispán és jegyző; a Hont megyei jegyző és táblabíró; Pest-Pilis-Solt vármegye esküdtje és táblabírája; valamint Pest város szenátora vett részt. Az úriszéken a bottyáni és a szentlászlói jobbágyok részére adták ki az urbáriumukat. A megyét képviselő szolgabíró minden esetben név szerint, és tisztségét feltüntetve szerepel a felsorolásban, még abban az esetben is, ha a többi résztvevőt nevének feltüntetése nélkül, csak mint tisztségviselőt tüntetik fel. Ez utal a megyei jelenlét fontosságára az úriszék ülésein. Ugyanakkor mind a fent említett kecskeméti példa, mind az előbb bemutatott pesti precedens alapján megállapítható, hogy a városi tisztviselők is előfordulnak az úriszékeken, bár többnyire nem teljes a jelenlevők felsorolása. A Földváry nemzetség úriszéki jegyzőkönyvei mind a XVIII., mind a XIX. századi úriszék személyi összetételének vizsgálatához adatokat szolgáltatnak. Ebben az esetben is, akárcsak az alább bemutatott gödöllői példáknál, elkülöníthetőek a jelenlevők: az elnökre, az esküdtekre, vagyis a törvényes tanúbizonyságra és a többi tisztviselőre. Ugyanakkor többnyire csak elnökkel és esküdtekkel találkozunk. A Földváry család 1796 és 1839 között 46 alkalommal tartott úriszéket, a források tanúsága szerint az esetek hozzávetőleg 58%-ában 3, illetve 4 jelenlevővel. Az 1729. évi XXVIII. törvénycikk a létszámot minimálisan 5 főben határozta meg. Öt fővel csak öt esetben, hat, illetve hét taggal pedig csak hét esetben találkozhatunk a Pest megyei ülések esetében. Ebeczki/Ebeczky Tihanyi János a Földváry família képviselője, táblabíró és „a Família Levelei egyik Conservatora" 1796 és 1827 között folyamatosan töltötte be az elnöki tisztséget, így 37 ülés az ö elnökségével zajlott le.

57 Három helyszínen: Cibakházán (Heves és Külső Szolnok megye), Pesten és Dunavecsén volt elnöke az úriszéknek. Az 1802. április 22-23-i, illetve az 1825. március 3-i ülés esetében „második litterarum conservatora" megjelölést olvashatjuk az elnök neve mellett, vagyis a család második levéltárosaként az úriszéki bíráskodásban is részt vett mint elnök.

58 Kállay István is említ példát, ahol az uradalmi hierarchiában előkelő helyet elfoglaló levéltárnok az úriszéki elnök.

59 Az elnökök között még figyelemre méltó Lissoveny László személye, aki először az 1825. március 3-i pesti úriszék alkalmával szerepelt mint uradalmi „fiscalis".

60 Az 1830. június 2-án és 3-án tartott úriszéki ülés jegyzökönyve az ö aláírásával zárult, és ugyanezen az ülésen „fiscalis "-ként és úriszéki 56 Ezt látszik igazolni egyrészt az, hogy a felsorolás első tagjaként szerepel, és ez az elnökök helye a felsorolásban minden vizsgált esetben, a mondat nyelvtani elemzése szerint is ő tartotta az úriszéket a többi felsorolt jelenlétében, és az, hogy ezt valakinek a megbízásából tette, szintén az elnöki funkció betöltésére utal. 17 Ebeczk Nógrád megyei magyar-tót falu a Tihanyi család a földesura. Az ebeczki Tihanyi család a XVI. században Hont és Nógrád vármegyében szereplő birtokos nemesi család. A családalapító Tihanyi Farkas II. Rudolftól nyert címeres levelet. A család tagjai közül többen is magas tisztségeket viseltek. (Pest Megyei Levéltár XIII. 2-c. Földváry nemzetség közbirtokossági levéltára. Úriszéki iratok) 5X PMLX1II. 2-c. No. I. 40. o. (1802. április 22-23.), No. II. 17. o. (1825. március 3.) 9> Kállay, 1985.23.0. ""PMLXIII. 2-c. No. II. 17. 0.(1825. március 3.) 58