Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

GAÁLNÉ BARCS ESZTER: Úriszéki bíráskodás Pest megyében a XVIII–XIX. században

GAÁLNÉ BARCS ESZTER ÚRISZÉKI BÍRÁSKODÁS PEST MEGYÉBEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Bevezetés A földesúri bíráskodás kezdetei Magyarországon a XII. századig vezethetők vissza. Az uraság jogszolgáltatása ekkor alakult ki, „ez a hatalom azonban még csak bíráskodási jog, és nem vérhatalom: a földesúri hatáskör nem terjed ki a súlyosabb bűncselekményekre, azok a királyi bírák ítélkezése alá tartoznak. A tényleges, teljes büntető hatalmat a földesurak a XIII. században elterjedt immunitás-joggal, illetőleg a XIV. század közepe táján feltűnő pallosjoggal szerzik meg ". Az úriszék földesúri jogszolgáltató törvényszék. Az úriszék feudális bíróság, és rendi bíróság, ahol a földesúr egyszerre lehet felperes és bíró.

2 „Az úriszék amit „sedes dominalis"-nak, „magistratus dominii"-nak, „farum dominále"-nak, „potestas dominica"-nak, „Herrenstuhl"-nak, „Herrengewalt"-nak neveztek - a földesúri hatóságnak, a földesúr hatalmának megjelölése, amely magában foglalta a jobbágyai feletti összes jogot'V A földesúr akár tulajdonos volt, akár zálogbirtokos, vagy akár bérlő, elsőfolyamodású bírája volt a joghatósága alá tartozó alattvalóinak. A koraújkor egészére hatást gyakorló Hármaskönyv a III. részben „A jobbágyok részéről való igazságszolgáltatás módjáról és rendjérőr címmel a következőket írja: „ Bármely földesúr, akármely jobbágyai, parasztjai és nem nemes cselédei részéről egyszerű megkeresésre és panasztételre legott minden panaszos és megsértett vagy kárvallott embernek azonnal tartozik törvényt, és igazságot tenni és szolgáltatni"? Az idézet jól kifejezi tehát, hogy a földesúrnak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt az úriszék tartása.

5 Kállay István monográfiájában - a XVIII. század első felében „Tripartitum juris hungarici tyrocinium" címmel könyvet írt Szegedi János megállapításait alapul véve - az úriszéki bíráskodás lényegének az Jmpensio"-t nevezte meg. Az „impensio" „tágabb értelemben az egész földesúri jogszolgáltatást jelenti, amit a földesúr a maga területén gyakorolt alattvalói felett." „Ha ezt elmulasztotta, a sértett fél a vármegye útján szoríthatta reá. Ez az idegen panaszra az alattvalókkal szemben gyakorlandó földesúri jogszolgáltatás az 1 Varga Endre (szerk.): Úriszék. XVI-XVI1. századi perszövegek. Budapest, 1958. 9-10. o. 2 Bán Péter (szerk.): Magyar történelmi fogalomtár. II. kötet, Budapest. 1989. 223. o. ' Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIIi-XIX. században. Budapest, 1985. 13. o. Ritkán „sedes indiciaria "-nak, illetve „sedria "-nak is nevezik. (Varga. 1958. 1040. o.; Az úriszék megnevezés mellett a vizsgált iratokban az uraság széke kifejezést is alkalmazzák.) 4 Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Budapest. 1990. 407. o., Kállay, 1985. 13. o. 'Kállay, 1985. 13. o. "Kállay, 1985. 13-14.0. 51