Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

SCHRÄM EK LASZLO PETER fejezetben olvasható, hogy az ingyenmunka kérdését csupán 1728-ban szabályozták megnyugtatóan az országgyűlésen. A fizetésképtelen lakosokat érintő kérdésben a rendek kérelme egyértelmű elutasításra talált. Másnap, november 18-án véglegesítették az országra kivetett porciók nagyságát 108 997 1/3 porcióban.

152 Noha a rendek látszólag sikeresen alkudoztak, valójában az udvar érte el célját az általa fent meghatározott adómennyiség kivetésének elfogadtatásával. A nemesség csupán részeredményeket ért el sérelmei orvoslása terén, s a legtöbb esetben kénytelen volt beérni üres ígéretekkel. A jobbágyok helyzetének könnyítése a megyék gyenge érdekérvényesítő képességén bukott meg. Az alábbiakban az adókivetés arányosságát érdemes megvizsgálni, melyet az országos összeírást elrendelő 1715. évi LVII. törvény is fontosnak tartott. 1717-1718 telén Pest megyének 50 211 forintot (2092 Vi porció) kellett fizetnie katonák elszállásolására. Megállapítható, hogy a concursus arányosan vetette ki a porciók számát, mivel a dunáninneni kerület 2222 Vz portájából Pest-Pilis-Solt megyében található 117. Ez a porták 5,26%-át jelenti. A megyére eső 2092 Vi porció a kerületre kivetett mennyiségnek szintén 5,26%-át tette ki.'

5

"' A megye követeinek pozsonyi munkáját értékelni nehéz feladat. Szeleczky Márton alispán tekintélyt vívhatott ki magának, mivel egyike volt az uralkodóhoz küldött három követnek. A Pest megyei rendek sérelmeit többször is viszontlátjuk az országos panaszok között, de azok hangoztatása nem jelentett előrelépést. A budai vár felújítása és a faszolgáltatás kérdése nem került az uralkodó elé, így e terhek könnyítése szóba sem kerülhetett. A pesti nemesség hiába utasította követeit arra, hogy a rossz termésre hivatkozva érjék el a csapatok áthelyezését, mert a megyének gazdasági súlyának megfelelő mennyiségű hadiadót kellett fizetnie. A török háború harmadik éve (1717-1718) December 9-én ismertették Szeleczky Márton alispán levelét, amelyből a megye megtudhatta, hogy havi 211 VA porciót kell fizetnie,

154 és ez 191/4-del felülmúlta a pozsonyi concursuson meghatározott mennyiséget. A változtatás 50 682 forint katonatartási kötelezettséget jelentett volna 1717-1718 telén a fentebbi 50 21 1 forinttal szemben. Az alispán vagy tévedett, vagy pedig még a végleges adatok ismerete előtt írta levelét, ugyanis az adószedő számadása szerint 50 220 forintot fizettek ki a hadbiztosságnak, amely összeg hozzávetőlegesen megegyezik a Pozsonyban kivetett mennyiséggel.

155 December 9-12. között tárgyalták meg a Savoyai-ezred tisztjeinek önhatalmú szálláshely-változtatását. A közgyűlés korábban Kókát és a környező falvakat jelölte ki a tisztek tartózkodási helyéül, de ők az érvényes határozat ellenében Kecskeméten szállásolták el magukat, ezért a város kérte, hogy a költségeket a kijelölt települések állják. 152 PMLIV. I-d. No. 9. 34. F. 151 PMLIV. I-d. No. 9. 57. F. 154 PMLIV. l-a. XI. 555. F. 155 PMLIV. 23-b/l. 1717-1718. No. I. 37