Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben
SCHRAMEK LASZLO PETER A megye sérelmei között három pontban (2., 5., 6.) szerepel a szállítások kérdése. A probléma az udvar előtt sem volt ismeretlen, mivel az uralkodó által kiadott tárgyalási utasítás is mértéken felüli szállítási kötelezettségeket említ. 14 "' A rendek panaszainak többsége részben vagy egészben megegyezik az április 12-én szerkesztett jegyzékben foglaltakkal. Ismételten szóba kerültek a faszolgáltatásnál és hadianyag-szállításnál tapasztalt visszaélések. A közgyűlés ezúttal tett először említést arról, hogy a lakosság a rossz termés miatt képtelen köteles szolgáltatásai teljesítésére. A felsorolás szűkszavúsága miatt nem egyértelmű, hogy az állami vagy úrbéres terhekről van-e szó. A gabonahiány miatt a jobbágyok feltehetően nem tudták megfelelően etetni állataikat, ami a forspontok teljesítését gátolhatta, illetve az állatállomány legyengüléséhez vezethetett. A katonaság eltartásának nehézségei kevésbé valószínűek, mert erre sem korábban, sem 1717-ben nem történt utalás. A rossz termés említésével a rendek egyúttal az ott beszállásolt katonák számának csökkentésére is törekedhettek. A megyei küldöttek nevét a közgyűlési jegyzökönyvek nem őrizték meg, de a pozsonyi gyűlésről készült beszámoló név szerint megemlíti Szeleczky Márton alispánt, aki Ghillányi György báróval és Volkra Ottó veszprémi püspökkel adta át a rendek emlékiratát a Bécsben az udvar képviselőinek. 144 Az előfogatok állításánál tapasztalt visszaélések nem csupán Pest megyét érintették, ahogy erre a kancellária október 15-én kelt levele is utalt. 145 A követek a megyegyüléstől kapott utasításnak megfelelően írásban terjesztették be fentebb ismertetett panaszaikat, melyeket november 3-án a kerületi ülésen élőszóban is előadtak. A beszámoló kiemelte egyrészt, hogy a megye területén csaknem minden hadszíntérre vonuló vagy onnan visszatérő ezred átvonult (22 gyalogezred, a teljes tüzérség, és 32 málhaszállító egység), ami miatt a beszállásolások a szokásosnál is nagyobb terhet jelentettek; másrészt hozzátette, hogy a fuvarszolgálat és a Duna part tisztítása jelentős mindeddig jóvátétel nélküli kiadásokat okozott a megyének. Az állatvész miatt, amelyben - mint már említettük -, 12 703 marha és 6959 juh pusztult el, a jobbágyok alig tudták megművelni földjüket. 146 A concursus az ország panaszairól emlékiratban tájékoztatta III. Károlyt és Savoyai Jenőt, amelyben Pest-Pilis-Solt vármegye panaszai is olvashatók. Ebben az alábbi gravamemk kaptak helyet: - A marhavész a lakosságot megfosztotta nemcsak igaerejétől, hanem mindennapi táplálékának jelentős részétől is. - A török ellen harcoló sereg felvonulása súlyosan érint több megyét (a szöveg név szerint megemlíti Pest megyét is). - A Duna menti területeknek nagy költségeket okoz a folyópart megtisztítása. - A Temesvár alá küldött marhák elpusztultak, a szekerek tönkrementek. 141 . ..[...J übermässiger Vorspan f.. J" (HL VII. 201. 1717. No. 6. 7. F.) I44 PML1V. 1-d. No. 9. 25 F. skk. I4 ' .,[..] ad ileratas nonnullorum inclylorum cottuum ratione excessive in exactione vecturarum et praejunetarum [..]" (PML !V. 1-d. No. 9. 7-8. F.) l4f 'PMLlV. 1-d. No. 9. 11-12. F. 35
