Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között
KULTUROTTHONOK PEST MEGYEBEN 1949-1956 KÖZÖTT szervezték meg országos szinten a négyhetes népművelési iskolát - e népművelési iskolán képezték ki a népművelési ügyvezetőket és kultúrotthon igazgatókat -, amelynek két helyszíne Szeged és Debrecen volt. Itt a káderek kiválasztásának legfontosabb szempontja az volt, hogy minél több tanácstagot, állami gazdaságban, gépállomáson, vagy tszcs-ben dolgozó embert küldjenek el, ügyelve arra, hogy a nők és férfiak aránya felefele legyen. 145 1951-töl vált jellemzővé, hogy a kultúrotthon-vezetők képzésére külön tanfolyamot (négyhetestől - három hónaposig) szerveztek; illetve pedagógusoknak indítottak külön kultúrotthon-vezetői tanfolyamokat. 1954-töl már egyre több pedagógust foglalkoztattak a népművelési munka területein. Egy 1954. évi statisztikai jelentés szerint a megyében a kultúrotthon-igazgatók 50%-a pedagógus végzettségű volt, mellettük előfordult nyomdász, traktoros, fényképész, háztartásbeli, kéményseprő, nyugdíjas és gyári munkás. 146 1952-ben már egymást érik a különböző tanfolyamok és továbbképzések, majd 1953-tól számukban visszaesés tapasztalható, amelynek egyik oka talán az lehetett, hogy megpróbálták rendszerüket racionalizálni. 1955-ben a továbbképzések folyamatos fenntartása, megszervezése, hálózatának kiépítése érdekében a Népművelési Minisztérium határozatot hozott a népművelési osztályokon továbbképzési csoport létrehozásáról. 147 A tanfolyamokra minden esetben igyekeztek körültekintően kiválasztani a megbízható embereket. Nem a szakmai szempontok voltak az elsődlegesek, hanem a politikai megbízhatóság. Előfordult azonban, hogy Pest megye népművelési vezetőinek nem sikerült a megfelelő embereket beíratni a tanfolyamokra, így a szegedi iskolából három embert küldtek vissza. Az egyik egy fiatal lány volt, aki még csak tizenöt éves volt; egy üzemi dolgozót, mivel tudomásukra jutott, hogy a háború után tíz munkást alkalmazott üzemében; és egy harmadikat, akiről - ugyan jó munkát végzett korában a községében - kiderült, hogy 1945 előtt katolikus szervezeteknek volt a tagja. 148 Az országos szintű tanfolyamok mellett maga a megye is szervezett népművelői számára oktatást. A tanfolyamok mellett gyakran rendeztek továbbképzéseket és értekezleteket is. A tanfolyamokra előzetesen kellett jelentkezni, általában rövid önéletrajzzal vagy a küldő intézmény vezetője írt jellemzést a jelentkezőről. Az önéletrajzokban, illetve a jellemzésekben ritkán tértek ki az illető iskolai végzettségére, ehelyett a származás, a munkahely - illetve munkateljesítmény -, a politikai iskolai végzettség és a párttagság ismertetése volt fontos. A tanfolyamok mellett az írott sajtó és a rádió is egyfajta továbbképzést biztosított a népművelési dolgozóknak. Az újságok közül a Népművelési Híradó és a Müveit Nép folyóiratok voltak a legfontosabbak. A Népművelési Híradót 1951 végén 256 példányban osztották szét a megyében a községek, tanyák, városok és a népművelési osztály 145 PML XXIII. 18. 1811-1-58/1951 m A statisztikában a Monori és a Váci járás adatai hiányoznak. A 133 kultúrotthonban 67 pedagógus végzettségű ember dolgozott. (PML XXIII. 18.8791-1-85/1954) 147 PML XXIII. 18. 144-1-5/1955 148 PML XXIII. 18. 1811-1-73/1951 308