Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALASZ CSILLA 1953. júniusi párthatározat után jelentkezett, a mennyiségi növelés helyett a minőségi színvonal emelkedése lett a cél. Az SZFTE-k előadóinak mindenkor jól képzetteknek kellett lenniük mind politikai, mind szakmai szempontból; akár helyi előadóról, akár meghívott vendégről volt szó. A nemzetközi helyzettel, a békeharccal, politikai természetű kérdésekkel foglalkozó előadásokra pártfunkcionáriusokat (így a helyi tanács vb elnökét, titkárát, vagy tagjait); a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozókra állatorvost, mintagazdát; a természettudományi előadásokra pedig orvosakat és szakosított pedagógusokat javasoltak.

78 A javasoltak névsorát megküldték a járási tanácsok népművelési előadójához, aki véleményezte, végül a megyei népművelési osztályra továbbította jóváhagyásra. /A népművelési előadó véleményezését fontosnak tartották, föként azon eset után, amikor Tinnyén a helyiek egy természettudományos előadás megtartására egy papot javasoltak; e hiba kiküszöbölésére személycserét hajtottak végre./

79 Egy 1950-ben kelt feljegyzés szerint az előadók szociális összetétele a következő volt: munkás 40%, paraszt 35%, értelmiségi 20%, egyéb 5%.

80 Míg az 1953ról szóló év végi jelentésben az állt, hogy az előadók 96%-a pedagógus, addig az 1955. évi jelentésben ez az arány 90%-ra módosult.

81 A fenti adatok összevetése kapcsán felmerül a statisztikai jelentések megbízhatóságának kérdése. 1954 őszén előadói munkaközösségek jöttek létre 90 községben a megye területén, e munkaközösségek segítséget nyújtottak egymásnak az előadások megszervezésében, szakmai tanácsokat adtak tagjaiknak az előadások megfelelő szerkezeti felépítésének és módszerének alkalmazásában.

82 Már ekkoriban is fontosnak tartották a szóbeli előadások mellett a képekben való témamegjelenítést. Az előadásokat - amennyiben erre volt technikai lehetőség diafilmekkel is segítették szemléletesebbé tenni. A Népművelési Minisztérium 1953ban kelt levelében négy kötelező diafilmet „ajánlott" a SZFV-k élvezetesebbé tételéhez, ezek a következők: Rákosi elvtárs harcos élete, Ötéves tervünk létesítményei, A diósgyőri nagykohó, Dolgozó parasztságunk a szocializmus útján}

2 Már maguk a címek is azt mutatják, hogy itt valójában nem ismeretterjesztő előadás-sorozatok megtartásáról volt szó, hanem a politikai propaganda folyamatos kiszélesítéséről. Ugyanakkor voltak kezdeményezések, amelyek az előadások szakmai színvonalát kívánták emelni. Ezt részben segítette, hogy 1953-ban megalakult a Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT), majd áprilistól folyamatosan kialakult ennek Pest megyei szervezetei is. A TTIT-tel szoros kapcsolat szövődött mind megyei, mind járási, városi szinten, főként ott, ahol a helyi szervezetei is megalakultak. A TTIT emberei segítséget nyújtottak az előadások anyagának 7X PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1950. Feljegyzés a SZFTE előadók szervezéséről, számáról és szociális összetételéről. 7

'' PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1950. Feljegyzés a SZFTE előadók szervezéséről, számáról és szociális összetételéről. x

" PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1950. Feljegyzés a SZFTE előadók szervezéséről, számáról és szociális összetételéről. 81 PML XXIII. 2. 26. kötet, 1953. december 14. s2 PML XXIII. 2. 26. kötet, 1953. december 14. " PML XXIII. 18. 879-4-28/1953 295