Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALASZ CSILLA Népművelési Osztálya ilyen kiállítás szervezésére buzdította 1953-ban is a községek kultúrotthon-igazgatóit és népművelési előadóit. 51 Természetesen ezek a kiállítások is csak arra voltak jók, hogy igazolják a fennálló rendszer létjogosultságát. Az ötéves tervet kívánták népszerűsíteni egy plakátsorozat elkészítésével, ezt a sorozatot minden kultúrotthon-igazgatónak meg kellett rendelnie és bemutatnia intézményében. 52 /Szemléltető falitáblák mintái jelentek meg a Népművelési Híradóban, az alumínium gyártásáról, a fény és a színek összetételéről, Mikszáth Kálmánról stb./ 53 1953 második felétől a kiállítások pontos anyagát már nem központilag osztották szét, hanem minden település önállóan készíthette el saját kiállítását, amelybe a helyi motívumokat is bele­csempészhették. Gyakorta előfordult, hogy lefényképezték a terménybeadásban élenjáró gaz­dákat, a rosszul teljesítők neveit pedig felírták egy táblára, majd ezeket a „fekete táblákat" kirakták a község legsűrűbben látogatott helyeire. Azaz a kultúrotthonok faliújságjain nem csak népszerűsíteni kívánták - többek között - az ország vezetősé­gének munkáját, hanem például egy, a Népművelési Minisztérium által küldött levél­ben kérték, hogy a faliújságokon pellengérezzék ki azokat, akik nem jegyeztek békekölcsönt. 1954-ben a kultúrházak faliújságjai „szégyentáblák" (az élenjárókat ugyan továbbra is bemutatták) helyett a község életének hímondói lettek." A választások idején a kultúragitációs brigádok működése mellett az egyik íegfontosabb propaganda-eszköz a plakát lett, amin a jelölteket népszerűsítették. A kultúrotthonokban téli estéken gyakran ült össze a falu lakossága, hogy közösen rádiót hallgassanak. A rádió az agitáció egyik legfontosabb eszköze lett, szerepe mindinkább növekedett. Természetesen a műsorok jó része a politikai propa­ganda szolgálatában állott. A kultúrotthon vezetők feladata közé tartozott, hogy egy­egy alkalommal szervezzenek kollektív rádióhallgatást 56 a parasztok, tszcs-tagok, asszonyok, fiatalok bevonásával; majd a közös hallgatás után gyűjtsék össze a hallga­tóság véleményét, ezeket a véleményeket pedig el kellett juttatni a Népművelési Mi­nisztérium Tájékoztatási Főosztályára. 57 A rádió mellett hangoshíradók is működtek a községekben, ezek szintén az agitációs munkát szolgálták. "' A tervezet pontos forgatókönyvet nyújtott a kiállítás kialakítására: I.kép: bemutatta a község múltját (hogyan zsákmányolta ki a község lakosságát a földbirtokos, kulák, pap), 2. kép: a község jelene (fejlődés bemutatása, tsz-tagok és családjaik élete - abszolút pozitív ábrázolásban), 3. kép: építkezések, 4. kép: állatállomány (állami segítség, fejlett technika). 5. kép: gépi munka, 6. kép: agrotechnika, 7. kép: termés­eredmények, 8. kép: közös vagyon, 9. kép: munkaegység, 10. kép: tsz-tagok életszínvonala (mit vásárolnak, milyen funkcióban vannak, milyen iskoiába járhatnak a fiatalok), II. kép: kulturális és szociális fejlődés (napközi otthonok, bölcsődék, könyvtárak, előadások, színház, kultúrcsoportok stb.). (PML XX1I1. 18. 865­70/1953) 52 PML XXIII. 18.8791-1-19/1953 " Népművelési Híradó. 1952. XII. szám 16. o. 54 PML XXIII. 18. ikt.sz.n./I951 55 PML XXIII. 18.8791-1-131/1954 >6 Pl.: A PMT VB Népművelési Osztályának vezetője 1954. szeptember 14-én kelt levelében közös rádió­hallgatás szervezését bízza a kultúrotthon-igazgatókra és népművelési előadókra, amelyben a tanácstör­vény-tervezet volt műsoron. (PML XXIII. 18. 8791-1-162/1954) "PMLXXI1I. 18. ikt.sz.n/1952 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom