Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HALÁSZ CSILLA: Kultúrotthonok Pest megyében 1949–1956 között

HALASZ CSILLA népszerűsíteni, növelni az emberek állami és a békekölcsön-jegyzési „kedvét". Emellett „a társadalom ellenségei"- főként a papok és kulákok - ellen is állandóan folyt az agitálás. A kultúrotthonoknak kellett lenniük a kultúragitáció bázisának. A körlevél utasítást adott ki, amely szerint minden kultúrotthonnak 1-2 vagy több brigádja kell, hogy legyen legalább 3-8 taggal.

39 A kultúragitáció tulajdonképpen mindenhol megjelent ekkoriban a művelődés területén, mégis ki kell emelni azokat a jellegzetes tevékenységeket, ahol csak a politika népszerűsítése állt a középpontban, a kultúra terjesztésének még csak a látszata sem jelent meg. A kultúragitáció egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett kultúrbrigád-mozgalom

40 volt. A kultúragitációs brigádok felolvasásokkal, kisebb előadásokkal, később egyre gyakrabban inkább rigmuséneklésekkel, rigmusmondásokkal járták a megye területeit.

41 A rigmusénekekben ismert helyi eredetű népdalok dallamára olyan verseket kellett énekelniük, amelyek országos és helyi eredményekről, fejlődésekről szóltak, emellett köszöntötték benne az élenjáró dolgozókat, vagy éppen serkentették a lemaradókat.

42 A kultúrbrigádok főként néhány fős csoportokba verődve adták elő a csasztuskákat,

43 hangulatilag előkészítve azt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó „az állam iránti kötelességei gyorsan és terven felül teljesítse, másrészt, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat minél jobban kiszélesítse és megerősítse"'.

44 /Az embereknek bemutatott kis agitációs versecskékre a Művelt Nép című folyóiratban számos példát találhattak a brigádok vezetői./ A kultúragitációs brigádok működése a választások idején fokozódott. A népművelési osztály vezetője levelében - a választások előtt tíz nappal - kérte, hogy mindennap legalább 2-3 kultúrbrigád menjen ki a házakhoz, vagy szerepeljen kisgyüléseken, vagy w PML XXIII. 18. ikl.sz.n./1951 411 A kultúrbrigádok száma 1952-ben mintegy százra volt tehető a megyében. PML XXIII. 2. 14. kötet, 1952. május 23. 41 A nagykátai járási előadó jelentésében leírta, hogy a tápiószecsöi brigádok kimentek ugyan a cséplőgépekhez köszöntöket mondani, valamint felolvastak a Szabad Nép és a Szabadságharcos cikkeiből, de jobb, ha az énekszónál és a rigmusok előadásánál maradnak, mivel hosszabb felolvasásoknál elalszanak az emberek. (PML XXIII. 18. ikt.sz.n./1952) 42 Példa egy rigmusra: („Ezt a kislányt..."dallamára) ,. Szovjet példa mutat/a meg az utat, együttesen végezzük a munkánkat A vetést is befejeztük időre, hogy jó termés legyen majd jövőre. Bíró Bélát külön is megdicsérem, a kútásásl befejezték a héten A jószágnak lesz már most vize bőven, oly messziről nem hordják a jövőben. Én pedig megdicsérem a kovácsot, nem kíméli biz ő a kalapácsot Hajnaltól késő estig szól a kling-klang, tanulhatnak tőle biz sok rest bitang' De azért még vannak nálunk hibák is. beoszthattuk volna a takarmányt is Térdig álltak a lovak benne ősszel, ezt szenvedjük, de máskép lesz jövőben. " PML XXilI. 18. ikt.sz.n./é.n: Tájékoztató a kultúragitációs brigádok működéséhez. 41 A csasztuska az orosz népköltészet sajátos műfaja volt, mely többszólamú, refrénes dalt jelentett; fő témája a XIX. században a szerelem, a család, a mindennapi élet volt. A kommunista érában a tartalom időszerűsége, politikai éle lett fontos. (Kovalcsik Jószef: A kultúra csarnokai III. kötet, A társadalmi és kulturális tevékenység színterei a felszabadulás után. Budapest, 1986. 138-140. o.) 44

PMLXXII1. 18. 1802-2-4/1950 289