Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953
A BESZOLGÁLTATÁS/ APPARÁTUS MŰKÖDÉSE... beszélt Rákosi 23 : a „régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás" helyett „ a dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és közös munka útját választja. " 2 Az MDP Központi Vezetőségének (KV) november 27-ei ülésén már azt is hangsúlyozta, hogy 3^ éven belül a parasztság 90%-ának kell rendes szocialista közös társasmüvelésben földjét művelnie. 27 1948 decemberében jelent meg a termelőszövetkezetek működési szabályzata, amely a termelési társulások három típusát határozta meg a munkaszervezetek fejlettsége, a közösen végzett munka fokozatai szerint. Az I. és a II. típus inkább még az egyéni gazdasághoz állott közelebb, egyfajta átmenetet képezett az egyéni és a közös munka között. A III. „legfejlettebb" kategóriába tartozó tsz-ekben viszont már a közösen végzett munka dominált. „ 1949-től meggyorsították a tömeges szervezést, ami a parasztság „felszámolásához" vezetett"' , az első ötéves terv (1950—1954) legfontosabb agrárpolitikai célkitűzése a kollektivizálás végrehajtása volt. A földjéhez ragaszkodó parasztság tsz-ekbe kényszerítésének egyik leghatásosabb módszere volt, hogy olyan terheket raktak rájuk, amelyek teljesítése szinte már lehetetlen volt. így egyre többen akartak szabadulni földjüktől. A legsúlyosabb terhet a kötelező beszolgáltatási rendszer, a beadás jelentette. Sorra jelentek meg a rendeletek, amelyek egyre növelték a beadásra kötelezett termények körét és mennyiségét. 29 így a termény- és állatbeszolgáltatás mellett döntöttek többek között a széna, burgonya, bor, zsír, tej, tojás és baromfi beadásáról. „Az állami készleteknek 1950-ben még 22, 1951-ben 47, s 1952-ben 73%-a származott begyűjtésből. A beszolgáltatott termékekért kapott fizetség ugyanakkor egyre csökkent. " ° A parasztság megtörésének eszköze volt a tagosítás is. „Arra hivatkozva, hogy a megalakuló szövetkezetek szerteszét heverő kisparcelláit a gazdaságos nagyüzemi termelés érdekében egyesíteni kell, a magánparasztokat ingatlanjaik cseréjére kötelezték. " Természetesen mindez csak azt a célt szolgálta, hogy a tsz-ek kapják meg a jobb, s kedvezőbb fekvésű földeket. 1949 és 1953 között a települések több mint kétharmadában tagosítottak, sok helyen kétszer vagy akár többször is, így mintegy 4 millió hold cserélt gazdát.' 1 1948. június 27-étöl újabb teher nehezedett a parasztságra. Azoknak a birtokosoknak, akiknek 15 kataszteri holdnál (kh) nagyobb olyan birtoka volt, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladta a 150 koronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kellett fizetnie. 1949-ben úgy módosították a rendeletet, hogy már csak a 25 kh feletti birtokosoknak kellett fizetni. 1949 és 1953 között a parasztság terhei több mint háromszorosára nőttek, ezért a földtől való menekülés egyre nagyobb mértéket öltött. Ennek következtében 25 Rákosi ekkor az MDP főtitkára és miniszterelnök-helyettes volt. 2fl Rákosi Mátyás: Válogatott beszédek és cikkek. Budapest, 1950. 331. o.. 333. o. (Idézi: Romsics, 311.0.) 27 Romsics, 311.0. 2i! Gergely Jenő - Izsák Lajos: A huszadik század története. Magyar századok sorozat. 2000. 337. o. 2<) Ld. 142/1950. M.T. sz. r.; 15.310/1950. (IX. 3.) Bk.M.sz.r. ; 15.320/1950. (1X.3.) Bk.Msz.r.; 1951. évi 10. sz. tvr. (törvényerejű rendelet); 253.400/1951. (VI. 30.) Élm.M.sz.r. 3(1 Romsics, 348. o. '' Romsics, 349. o. 254
