Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
TÓTH JUDIT: A beszolgáltatási apparátus működése Pest megyében 1951–1953
TÓTH JUDIT A BESZOLGÁLTATÁSI APPARÁTUS MŰKÖDÉSE PEST MEGYÉBEN 1951-1953 Bevezetés Magyarország vezetői all. világháborút követően egy, az ország sajátosságait, hagyományait figyelmen kívül hagyó, idegen hatalom akaratának alárendelt berendezkedés megvalósítására törekedtek Sztálin legjobb tanítványának irányítása alatt. A torz elképzeléseken alapuló, kényszerhatalmi eszközökkel fenntartott rendszer egyik leggyülöltebb intézményévé a beszolgáltatás vált. Az embert, a természeti környezetet figyelmen kívül hagyó beadási kötelezettséget a mindenkor érvényben lévő terv teljesítésének szolgálatába állították. „A kiemelt, erőltetett ütemű ipari - nehézipari fejlesztés, a voluntarista gazdaságpolitika időszakában a mezőgazdaság az iparosítás fő finanszírozója lett. Az elvonás fő eszköze a beszolgáltatás i rendszer volt. " „A begyűjtés összetett folyamat volt, amely a kereteket aprólékosan megszabó rendeletek - végrehajtó utasítások megalkotásától a tervezés bonyolult rendszerén át a termények átvételéig, a termelőnként vezetett nyilvántartások kitöltéséig és az átvett termények raktározásáig tartott. A lebonyolítás a milliónyi termelőn túl több tízezres apparátust mozgatott. " Jelen tanulmány célja ezen hatalmas apparátus rendszerének 3 a megyei igazgatás szemszögéből történő bemutatása. A korszakhatárt is épp a megye középpontba helyezése indokolta. 1951. január 18-ával kezdte meg ugyanis működését a Pest Megyei Tanács VB Begyűjtési Osztálya, s maradt fenn, lényegében változatlanul 1953-ig. Az 1953 tavaszán induló folyamatok eredményeként a beszolgáltatás igazgatásának szervezetében is változások történtek. Kényszergazdálkodástól a beszolgáltatásig A mezőgazdaság területén állami beavatkozásra már a két világháború között is sor került. Ez az 1920-as, 1930-as években egyrészt az agrárolló ellensúlyozása, másrészt az értékesítés előmozdítása érdekében történt meg. így például bevezették a bolettarendszert 4 , monopolizálták a kivitelt, korlátozták egyes termények vetésterületét, kedvezményes árú vetőmagot biztosítottak, a mezőgazdasági áruk szállítási költségeit 1 Erdmann Gyula: A beszolgáltatási rendszer Magyarországon 1949-1953. In: Agrártörténeti Szemle. 1987./3-4. szám. 379. o. 2 Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956. Békéscsaba. 1992. 137. o. ' Az apparátus rendszerében való könnyebb eligazodást segíti a tanulmány végén található szervezeti ábra. mely a kor hivatalnokának saját kezű vázlata alapján készült. Ld. 1. sz. ábra 4 A termelők a tőzsdei vételár fölött az államtól gabonajegyet, vagyis bolettát kaptak, amellyel egyrészt adót fizethettek, illetve részben készpénzre is válthatták. 249
