Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben

SCHRAMEK LASZLO PETER tábori szekerek elégtelenek. A szállítóeszközöket mezővárosokban és népesebb helyeken kellett készenlétben tartani.

65 A hadak vízi szállítása minimálisra csökkentette a lakosság és a katonák közötti súrlódás lehetőségét, de a kocsik összegyűjtése és a későbbi fuvarozás akadályozta a mezei munkák végzését. A királyi rendelet egyelőre azt sem szabályozta, hogy összesen mennyi szekeret kell készenlétben tartani. Nagyobb szállítási feladatokkal kapcsolatos kérdések csupán 1716 augusztusában kerültek a közgyűlés napirendjére. III. Károly az első parancsot még június 22-én adta ki, amely szerint Budáról Kassára kellett puskákat és más tüzérségi eszközöket szállítani, ezek a Felső-Magyarországra vonuló csapatok felszerelését képezték. A kisgyűlés csupán két hónappal később, augusztus 21-én hozta meg a szükséges döntéseket.

66 A péterváradi győzelem után (1716. augusztus 4.) Savoyai Jenő Belgrád helyett Temesvár ostromához kezdett hozzá. Ekkor a császári fősereg eltávolodott a Duna vonalától, ezért az utánpótlás vízi szállítására nem nyílt lehetőség. A hadművelethez szükséges 80 ágyút, 30 000 kézigránátot és napi 70-80 000 porció kenyeret a Bécs-Buda-Arad útvonalon kellett a hadműveleti területre szállítani.

67 Pálffy János augusztus 15-én a szállítási feladatok gyors végrehajtását rendelete el, hogy a katonák ellátására szolgáló liszt-, vaj-, szalonna-, pálinka- és só-utánpótlás eljusson rendeltetési helyére. Pálffy parancsának fenyegetéssel adott nagyobb súlyt, eszerint a kérés elutasítása esetén a téli elszállásoláskor súlyos terheket rak Savoyai Jenő a lakosság vállára.

68 A megyének nem maradt más választása, minthogy teljesítse a királyi parancsokat. Ezzel kapcsolatban a részletes gyakorlati utasításokat Vorster adta ki már augusztus 12-én; Nógrád, Fejér, Hont és Pest-Pilis-Solt megyéknek együtt 1000 hatökrös vagy négylovas szekeret kellett tíz napos határidővel rendelkezésre bocsátania, amit csak augusztus 25-én hirdettek ki. A megyei hivatalnokok a szükséges szervezést már korábban befejezték, ezért tennivaló nem akadt. Pest megyének 296 szekeret kellett felszerelnie.

615 A szekerek kiállításának módjával kapcsolatban fontos figyelemmel kísérni a megadott határidőket, mert nyilvánvalóvá válik, hogy a gyors döntéseket igénylő háborús helyzetben a legfontosabb nemesi közigazgatási fórum, a közgyűlés szerepe csökkent, míg ennek megfelelően a tisztikaré és azon belül is az alispáné megnőtt. Ezt támasztja alá az augusztus 21-én Pálffy Jánosnak küldött válaszlevél, amelyből kitűnik, hogy az alispán már kiadta a szükséges utasításokat.

70 Elképzelhető egyébként, "PMLIV. 1-a. XI. 134-137. F. Í,A

PMLIV. 1-a. XI. 176. F. 67 Vocelka, Karl: Österreichische Geschichte Glanz und Untergang der höfischen Welt 1699-1815. Wien, 2004. 157.0. ,.[..] kit ellenben ha az nemes vármegye elmúlat [...] bizonyos lehet benne fő contender ozó Eugen ins hercegtől specialiter notáltatván oly keménységiért érdemes büntetésit el nem kerüli, s többekhez képest is e jövő quartélyozókkalfölletébb megterheltetik. "(PML IV. 1-a. XI. 178-179. F. skk.) "

v PML IV. 1-a. XI. 189. F. skk. „[...] mind pedig nemzetséghez állandóságunk hathatósabb következísére foganatos parancsolatjának kötelességünk szerint engedelmeskednénk, jól lehet, már nemzetes Ordinarius vice ispányunk elígséges rendeléseketpromitált légyen [...]" PML IV. 1-a. XI. 179- F. 21