Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR egy döntés. Mindezek tudatában az igazolóbizottság az ügyet újból tárgyalás alá vette, és a kérdéses személyt igazolta.

79 Egy másik igazolás alá vont esetében, aki tanító volt és egykori igazgató, megállapítást nyert, hogy a leventékkel emberségesen bánt. A zsidó leventéknek nem kellett például megkülönbözető jelzést viselniük. Egy tanúként megjelent egyetemi hallgató vallomása szerint, amikor leventetársaival elindult Bicske irányába, útközben valamennyi levente hazaszökött, a leventeoktató azonban, bár hatalmában állt volna, nem jelentette fel őket. Humánus magatartására tekintettel egyhangúlag igazolták.

80 Szintén egyhangúlag igazolták azt a megyei díjnokot is, aki a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE)

8I vármegyei szervezetébe azért lépett be, hogy ebédet kapjon, az egyesületi tagságából semmilyen előnye nem származott, soron kívül soha nem lépett elő.

82 Az igazolási eljárása folyamán érdekes módon indokolta meg az egyik községi vezetöjegyzö azt, hogy miért vállalt szerepet a MOVÉ-ban. A helyi Volksbund ugyanis, mint mondta, a német érzületű emberek fő gyűjtőhelye volt, ezért annak befolyását próbálták ellensúlyozni „a MOVE-ba tömörüléssel". így akartak, mint mondta, gátat szabni a német nyomás terjedésének. Amikor az eljárás folyt, az igazolás alá vont éppen internálás alatt volt jobboldali magatartása miatt. A feljelentést a budajenöi svábok tették, akik a kommunista párt tagjai voltak. A határozat ellen fellebbezéssel élt, és a Belügyminisztériumban (BM) csak azért tartották fenn a határozatot, mert a helyi MOVE elnöke volt. Az előadó ismertette ezután Szekfű Gyula

83 egyetemi rendes tanár nyilatkozatát, és Bató Gézának, a Pest Vármegyei Népművelési Bizottságnak a kommunista párt részéről kiküldött titkárának vallomását. Ezekből az derült ki, hogy a helyi leventéket nem engedték elmenni, közölték velük a helyzetet, mire azok otthon maradtak. A megjelent tanú elmondta, hogy maga is tagja volt a településen működő MOVE szervezetnek. Az igazolás alá vont annak idején pontosan tudta róla, hogy kommunista magatartása miatt volt büntetve. Mindenképpen mellette szólt azonban, hogy ezt nem éreztette vele sohasem. A tanú is megerősítette azt, a tárgyalás folyamán korábban elhangzott állítást, hogy a Volksbund a német terjeszkedés eszköze volt a helységben. Emiatt a vezetöjegyzö ellen annak idején német nyelvű röpcédulákat adtak ki a szervezet tagjai. Leszögezte, hogy az igazolás alá vont mindig magyar beállítottságú ember volt, és végül nyomatékosan kijelentette, hogy a helyi „MOVE kifejezetten a német nyomás ellen alakult". Egyhangúlag igazolták, és egyúttal a bizottság megkereste a Budavidéki Intemálótábort (Petőfi Laktanya), Budapest 7

" PML XXI. 4-a. 105/1945. I. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. március 26. 811 PML XXI. 4-a. 105/1945.

1. Központi Igazoló Biz, jkv. 1945. augusztus 28. Magyar Országos Véderő Egyesület katonai, társadalmi egyesület volt Magyarországon 1928 és 1945 között. Zártkörű tiszti szervezetként alakult, 1920-tól a köztisztviselők is tagjai lehettek. Vezetői fajvédők voltak. Első elnöke Gömbös Gyula volt. Miután 1920-ban a kormány megtiltotta, hogy aktív tisztek tagjai legyenek, tevékenysége a sport és lövészmozgalom, valamint az ifjúság nevelésének szervezésében merült ki. 82 PML XXI. 4-a. 105/1945. I. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. szeptember 2. 83 Szekfü Gyula (1883-1955) történész, publicista, egyetemi tanár, az MTA tagja. A magyar polgári történetírás egyik kiemelkedő alakja. A második világháború után Magyarország első moszkvai követe, majd nagykövete volt. (Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. 737. o.) 199