Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... igazolás alá vont valamelyik hozzátartozója volt az, aki magatartása miatt lehetett volna elmarasztalható. Akadt olyan hivatalnok, aki igazolása során kifejtette, hogy apja 1940-től 1942-ig a nyilas párt tagja volt, és az eljárás lefolytatásának idején is internálva volt. Figyelemre méltó a bizottságnak az ügyben hozott határozata. A nevezettet egyhangúlag igazolták ugyan, az elnök azonban figyelmeztette az igazolás alá vontat, hogy a jövőben minden lépését figyelni fogják - tekintve, hogy még igen fiatal -, „nehogy apja nyomdokait kövesse". Az ítélet pedig, amint azt a bizottság is nyomatékosan hangsúlyozta, nem tekinthető megfeddésnek, hanem inkább egy preventív intézkedés.

6 Egy másik ügyben szintén felbukkan a közeli hozzátartozók szélsőjobboldali kötődése. A megjelent tanú kijelentette, hogy az igazolás alá vont személye ellen ugyan nincs kifogása, azonban annak mind férje, mind pedig fia nyilas volt. Előbbi a perbáli leventék nyugatra való szállításában működött közre, utóbbi pedig, a húszéves Zoltán, a nyilas mozgalomban tevékenykedett. A tanúnál három ízben járt Zoltán. Először akkor, amikor fiát kereste, hogy nyugatra hurcolják. A bizottság végül szótöbbséggel igazolta

69 Szinte minden esetben foglalkoztak az igazolási eljárás során a közeli hozzátartozók esetleges politikai szerepével, de amennyiben maga az igazolás alá vont nem volt elmarasztalható, a bizottság igazolta. Egy községi főjegyző igazolási ügyében az egyik bizottsági tag kifogásolta, hogy nem sikerült betekintést nyernie annak internálási irataiba. Ő ugyanis rendőrezredesként a gyakorlatból tudta, hogy amennyiben az internáló táborból vezető állásban lévő személyt elbocsátanak, az csak abban az esetben történhet meg, ha ellene nem merült fel terhelő adat. A személyesen megjelent igazolás alá vont elmondta, hogy amikor számára az SS behívót kézbesítették, felhívta telefonon felettesét, a járási főjegyzőt, akitől azt az utasítást kapta, hogy a behívónak ne tegyen eleget. A járási főjegyző a tárgyalásra tanúként idézve elmondta, hogy csodálkozott azon, hogy az igazolandót magyar származása ellenére az SS-hez hívták be. A bizottság végül igazoló határozatot hozott, mert a bejelentések a tárgyaláson elhangzott tanúvallomások ismeretében alaptalannak minősültek.

70 Az igazolóbizottságok a munkásokkal, kisnyilasokkal szemben általában kedvező elbírálásra törekedtek, a tisztviselőkkel, illetve a termelőüzemek esetében a vezetőkkel szemben került sor inkább a komolyabb büntetési tételek alkalmazására.

71 Egy postai kézbesítő igazolása folyamán például fény derült arra, hogy 1940-ben lett a Nyilaskeresztes Párt tagja abban reménykedve, hogy a párt a családját segélyezni fogja, amíg ő katonaként szolgál. Amikor leszerelt, kilépett pártból, „mert bolonddá tartották, és nem segélyezték a családját". A közszolgálatban való meghagyás mellett, az előléptetésből öt esztendőre kizárták, hozzátéve, hogy csak a családjára való tekintettel született ez a döntés, mert különben súlyosabb büntetést kapott volna, és állásvesztéssel lett volna sújtva.

72 68 PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi [gazoló Biz. jkv. 1945. május 30. 69 PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. szeptember 29. 70 PML XXI. 4-a. 105/1945. II. Központi Igazoló Biz. jkv. 1946. január9. 7l

Zinner, 130. o. 72 PML XXI. 4-a. 105/1945. 11. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. szept. 12. 196