Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

A KÖZALKALMAZOTTAK IGAZOLÁSA... Más esetben előfordult, hogy a tisztviselő igazolónyilatkozatához köztiszteletnek örvendő személyek nyilatkozatait csatolta, ezzel akarván alátámasztani az általa leírtak hitelességét. Radányi Zoltán, a vármegyéhez beosztott, Bihar vármegyéből menekült főlevéltárnok eljárása során ismertették az igazoló jelentést, valamint az ahhoz csatolt, Zilahy Lajos,

60 Kantisz László, Zsolt Béla által kiállított nyilatkozatokat. Radányi felmutatta ezen kívül a Magyar Szövegírók és Zeneszerzők Szabad Szakszervezetének igazolóbizottsága által kiállított határozatot, továbbá a Magyar írók Szabad Szakszervezetének és a Magyar Újságírók Szövetségének 1945. május 17-én kelt tagsági igazolványát. A bizottság a bemutatott okiratok alapján nevezettet egyhangúlag igazolta, és ,, egyben a nyilatkozatokból kitetsző magatartása miatta külön megdicsérte a levél tárnokot. ' 1945. nyarán szinte naponta tartottak ülést az igazolóbizottságok, de még így is nehezen birkóztak meg a rájuk zúdult ügyek tömegével. Emellett folyton sürgette őket az alispán, hogy először a közigazgatási alkalmazottak ügyét intézzék el, mert addig a legfontosabb közigazgatási feladatok ellátását nem tudják biztosítani, amíg a járási főjegyzők és községi jegyzők, valamint a beosztott személyzetük hivatalban maradása bizonytalan. A bizottság először zárt ülésen foglalkozott az ügyekkel. Ha a tárgyalás alá vett személy ellen bejelentés nem érkezett, valamint az igazolóbizottság tagjai sem tudtak rá terhelő tényeket mondani, már ekkor igazoltnak mondták ki. Ha azonban a tárgyalt személy szolgálati helyét a Vörös Hadsereg bevonulása előtt elhagyta, vagy akár csak egyetlen bizottsági tag is kívánta, az ügyet nyilvános tárgyalásra tűzték ki. Itt ismertették a hivatalból beszerzett, valamint az igazolás alá vont által becsatolt iratokat és a bejelentéseket. Kihallgatták az előadó bizottsági tag általjavasolt, továbbá az igazolás alá vont által előállított tanúkat. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kellett felvenni, a határozatokat pedig a bizottság minden tagja aláírta. A jegyzőkönyv formáját és tartalmát nem szabályozták, ezért az a gyakorlatban igen eltérő lehetett. Nem írtak elő indoklási kötelezettséget sem.

62 Az igazolóbizottság hozhatott igazolást, feddést, áthelyezést kimondó ítéletet, dönthetett vezető állásra alkalmatlanná nyilvánítás és előléptetésből meghatározott időre (1-5 évre) történő kizárás, és végül a legsúlyosabbak, a nyugdíjazás és az állásvesztés mellett. 60 Zilahy Lajos (1891-1974): író, publicista, az MTA tagja. Mind bestsellerhez közelálló regényeit, mind színdarabjait nagy érdeklődés kísérte. A Magyarország című esti napilap szerkesztője. Az ö kezdeményezésére született meg az Új Szellemi Front nevű tömörülés, amely végül csak kezdeményezés maradt. 1948ban az USA-ba költözött. Azon neves közéleti személyiségek közé tartozott, akik a nemzet lelkiismeretéhez címzett felhívással tiltakoztak az első zsidótörvény ellen. A nyilatkozaton olvasható többek között Bartók Béla, Darvas József, Féja Géza, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Somlay Artúr, Szakasits Árpád, Tersánszky Józsi Jenő neve is. Német Imre képviselő olvasta fel is a parlamentben. (A nyilatkozat teljes szövegét lásd.: A Holocaust dokumentumai. In: Rubicon. 199574. szám) 61 PML XXI. 4-a. 105/1945. 1. Központi Igazoló Biz. jkv. 1945. szeptember 29. 62 Degré, 37. o. 194