Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után
A KÖZALKALMAZOTTAK /GAZOLÁSA... tanítók ügyét tárgyalta a bizottság, akkor a vallási és közoktatási miniszter, ha iparosok, kereskedők ügyét, akkor pedig az iparügyi, kereskedelmi és szövetkezetügyi miniszter volt köteles a jelenléti díjakat kifizetni. 53 Az igazoló nyilatkozat, tárgyalás, döntéshozatal Az eljárás az igazolás alá vont személy nyilatkozatával indult meg. Ennek beadására a rendelet igen rövid határidőt adott, amelynek (igazolatlan) elmulasztása esetén őket úgy kellett tekinteni, mint akik állásukról és minden egyéb igényükről lemondtak. 54 Csak különleges esetben történt meg, hogy valakinek elnézték a késedelmes nyilatkozatot. Ilyen volt annak a vadőrnek az esete, aki azért adta be késve a nyilatkozatát, mert korábban egy vadásztársaságnál volt alkalmazásban mint vadőr, s mivel az erdőbirtokok időközben állami tulajdonba kerültek át, így lett belőle állami alkalmazott. A vizsgálat során a vadőrt igazolták. 55 Az igazoló nyilatkozathoz nyomtatott blankettát készíttettek, számos kérdéssel, amelyek eredetileg csak a közalkalmazottakra vonatkoztak, sok esetben azonban ugyanezt használták más foglalkozású személyek igazolásakor is. Az eljárás előtt nyolc nappal a bizottság elnöke közzétette azok nevét, akiket igazolási eljárás alá vontak. Felkérte egyúttal a lakosokat, hogy a kérdéses személyek politikai magatartásával kapcsolatban felmerülő bejelentéseiket tegyék meg. A bejelentést írásban kellett a bizottsághoz beküldeni, azt azonban csak abban az esetben vették figyelembe, ha tartalmazta a bejelentő nevét és lakcímét. Közalkalmazott igazolási eljárása során a panaszt tevők személyesen is megjelenhettek. A panasz tárgyát ilyenkor az igazolóbizottsági elnök jegyzőkönyvbe foglalta, majd pedig azt a panaszt tevővel aláíratta. Az igazoló nyilatkozatban elsősorban a kérdéses személy politikai magatartását vizsgálták. Azt akarták felderíteni többek között, hogy a hivatalnok milyen szerepet viselt a zsidótörvények végrehajtásában, akkor is nyilatkoznia kellett, ha csak vásárolt zsidók vagyontárgyaiból. A kérdések kitértek továbbá arra is, hogy részt vette a nyilaskeresztes mozgalomban, vagy bármely politikai pártban 1920. január 1 -je után, tagja volt-e érdekképviseleti szervnek. A nyilatkozatnak tartalmaznia kellett, hogy az igazolás alá vont milyen kitüntetésekkel rendelkezik, és írni kellett a tudományos érdeklődésről is. A nyilatkozatnak ki kellett térnie arra is, hogy a közalkalmazott a Vörös Hadsereg bevonulása alkalmával szolgálati helyén tartózkodott-e, vagy esetleg eltávozott-e onnan. Amennyiben elhagyta a szolgálati helyét, annak okát részletesen ki kellett fejtenie, leírnia tartózkodási helyét, ottani magatartását, cselekedeteit, visszatérésének körülményeit. 53 PML XVII. 401. „Igazoló bizottságok megalakulása." 54 Degré, 36. o. 55 PML XXI. 4-a. 105/1945. Ein. Pest vármegye II. Központi tgazolóbizottságának jegyzőkönyvei. 1946. március 8. Kladek Mihály igazolási ügye. 192
