Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BALÁZS GÁBOR: A közalkalmazottak igazolása Pest-Pilis-Solt–Kiskun vármegyében a második világháború után

BALÁZS GABOR Az igazolóbizottságok működése A bizottságok létrehozása, összetétele A törvényhatósági és a községi közigazgatás volt talán a legjelentősebb olyan tényezője a társadalomnak, amelyik szervezetében, káderállományában a régi államgépezetből megmaradt. Amint azt már korábban is említettük, a harcok során, majd azt követően néhány évig nem volt napirenden a közigazgatási struktúra drasztikus átalakítása.

41 Bár a tisztvelői kar zömének sikerült pozícióját egyelőre megőriznie, a társadalmi súlya sokat csökkent az 1945 előttihez képest. A vidéki közéletben azonban továbbra is jelentős tényezőként a politikai küzdelmek kereszttüzébe került.

42 Az igazolások végrehajtása az erre a célra létesített bizottságok feladata volt. Ezen bizottság létrehozása előtt a nemzeti bizottságok is foglakoztak igazolásokkal.

43 A vonatkozó rendelkezések értelmében igazolóbizottságot minden járásbírósági székhelyen létesítettek, de a főispánnak joga volt a járásbírósági székhelyen több bizottságot szervezni, működtetni.

44 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszti főügyésze 1945. március 11-én levelet intézett az alispánhoz, amelyben többek között közölte a megalakítandó igazolóbizottság általa javasolt székhelyét is. Ebben, tekintettel arra, hogy Budapesten jelentős számú elintézendő ügy volt - addig 121 darab -, annak indítványozását is kérte, hogy a szükséges igazolóbizottságot Budapesten, a vármegyeházán állítsák majd fel. Felhívta a figyelmet a 15/1945. M.E. sz. rendelet 6. §-ának 1. bekezdésére, amely az igazolóbizottságok felállítását a területileg illetékes főispán feladatává teszi. Pest megye szempontjából ugyanis ennek különös jelentősége van, mivel Pest megye közigazgatási központja, a megyeház, a székesfőváros területén van. A tiszti főügyész leszögezte, hogy a jogszabály a területi illetékesség kérdésénél az igazolásra ítélt közalkalmazottak működési területére gondolt. így nyilvánvaló, 41 Ennek oka az volt, hogy Magyarországon - eltérően más közép és délkelet európai demokráciáktól ezek a szervek nem alakultak át helyi törvényhatóságokká, hanem továbbra is társadalmi szervként igyekeztek a hagyományos közigazgatást befolyásolni. A fegyverszüneti szerződés a régi közigazgatás visszaállítását írta elő, de a szövetséges (szovjet) főparancsnokság már a hadmüveletek idején is biztonságos hátországot akart, a régi gárdával, és hem kívánt kísérletezgetni. A baloldali pártok - félve a kisgazdák ellenállásától - szintén nem akarták, hogy a nemzeti bizottságok az állam szerves részévé váljanak. Az 1030/1945. M.E. sz. rendelet kifejezetten megtiltotta, hogy a nemzeti bizottságok közigazgatási funkciókat gyakoroljanak. (Balogh Sándor - Izsák Lajos - Gergely Jenő - Föglein Gizella: Magyarország története 1918-1975. Budapest, 1986. 127. o.) 42 Farkas, 129. o. 43 A Budapesti Nemzeti Bizottság számos esetben foglakozott igazolásokkal, az újságírók igazolásától a magánvállatokhoz és intézményekhez kiküldendő bizottságokon át a fővárosi alkalmazottak igazolásáig. 44 Farkas, 129. o. 189