Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
SCHRAMEK LÁSZLÓ PÉTER: A Pest Megyei Közgyűlés kapcsolata a császári hadsereggel III. Károly első török háborújának éveiben
A PEST MEG YEIKOZG YULES KA PCSOLA TA... a téli időszakra. 1713-ban pedig Vorster a budai vár faellátásának ürügyén rendelt el katonai végrehajtást. Arról is van adatunk, hogy a budai várba történő tűzifa beszállításra - legalább félhivatalosan -, néhány községet kijelöltek; Tök lakosai 1717-ben arról panaszkodtak, hogy a Rákóczi-szabadságharc vége óta havi rendszerességgel szolgáltatnak be néhány öl fát, amelyről nem kaptak nyugtát. 45 Az 1716. február 6-i közgyűlésen hirdették ki az új katonai szabályzatot, amelyről körlevelekben értesítették a lakosságot. 46 Az 1715 előtti közgyűlési jegyzökönyvek hiánya miatt nem tudjuk, hogy a korábbi regulamentumokat közzétették-e. A lakosság 1710-es évekből származó, ránk maradt panaszai között összesen egyszer történik utalás a hadi szabályzat ismeretére. 1714-ben a pilisvörösváriak tiltakoztak az ellen, hogy a katonaság a forspontok kérdésében nem az előírások szerint járt el. 47 Szintén február 6-án hirdették ki a király egy másik leiratát, miszerint az országot öt katonai körzetre osztotta élükön egy-egy tábornokkal, akik felelősek a katonák ellátásáért és fegyelméért. 48 E tábornokok pontos szerepére a közgyűlési jegyzökönyvekben nincs utalás. A hadiadó-elszámolás alapjául szolgáló adatokat és tájékoztatást a Föhadbiztosság csak január 25-én küldte el Pest megyének. A közgyűlés feladata már csupán a tudomásulvétel volt. A katonáknak napi egy font hús és két font kenyér járt, a lovaknak pedig hat font széna és nyolc font zab. 49 Ezt a mennyiséget a katonák esetében napi nyolc krajcárral lehetett megváltani. Pest-Pilis-Solt megyének havi 9145 forint 30 krajcárt kellett befizetnie a hadi pénztárba. 50 A megye számára könnyebbséget jelentett, hogy az uralkodói szabályozás értelmében ezúttal, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, nem kellett főzelékféléket (saigamum) adni a katonaságnak. Ez a hadbiztosság és a megyei tisztviselők közötti viták lehetőségét csökkentette. A február 22-i megyegyülés döntött a téli elszámolásokkal megbízott személyekről: a beszállásolt katonákkal az első és második (kecskeméti és váci) járásban a helyettes alispán és a megyei főkomisszár, Baitay István, a harmadik és negyedikben pedig a perceptor és a szolgabírák számoljanak el. A megye novemberben azt javasolta, hogy az elszállásolások mérlegét kéthavonta vonják meg, de mindazt addig nem tették meg. Ennek oka az lehetett, hogy az elszámolás alapdokumentuma a királyi regulamentumot csak február 6-án hirdették ki a közgyűlésen. A nemesi vármegye tisztviselőinek feladata a nyugták összegyűjtése lehetett. A rendek ugyanekkor határozatot hoztak az utak és hidak kijavításáról. 51 Egyrészt a katonaság érdeke is ezt kívánta - az utánpótlás gyors megérkezése elengedhetetlen háború idején -, másrészt a lakosság érdekeit is szolgálta, ha a sereg gyorsabban tud átvonulni a megyén. 44 PMLIV. l-c/2. 1711. No. 26. 4:1 PML IV. l-g/2. Pest-Pilis-Solt Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Folyamodványok. 1717. No. 2. 46 PML IV. 1-a. XI. 78 P. 47 „[... ] werden wür von derer durchmarschirender kaiserlichen Miliz ebenfahls sehr beschwert, welche uns großen Überlast aufthun dan ohne Anweißung die kaiser-lichen Etapen gemissen, die Vorspohn erpressen und nicht nach kaiserlichen Regulament ablissen lassen f. . J " {PML IV. l-g/2. 1714. No. 4.) 4 * PML IV. 1-a. XI. 80-82 F. 49 Bogdán, 444. o. alapján: 1 bécsi font 0.56122 kg. 6 font: 3,367 kg 8 font: 4,49 kg. 5(1 PML IV. 1-a. XI. 84-85. F. 51 PML IV. 1-a. XI. 89. F. 18
