Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története

HEJ J AS PAL igyekeztek feloldani, ami nem volt könnyű feladat, mert a tanúk gyakran maguknak is ellentmondtak; nagy különbség volt az eskü alatt és az eskü nélkül tett vallomásokban. Többször tartottak helyszíni szemléket és házkutatásokat, így Csík Mihály házában kétszer is voltak. Az első alkalommal felületesen kutathattak, mert nem találtak semmit, a második azonban eredményes volt. A padláson, a kémény mögött egy régi pisztolyra és egy zöld betyár-tarisznyára (Betyáren-Torn ister) leltek; az istállóban négy lószerszám volt a szalmában elrejtve; az udvaron egy ügyesen kiképzett kukoricaszár-kúp volt kialakítva, amely kényelmesen volt berendezve, és egy komplett lovagló-felszerelés, valamint egy szürke tarisznya rejtekéül szolgált. Hasonló kukoricakúpot találtak Huszka Mihály udvarában is. 102 Csík a nála talált gyanús eredetű tárgyakról nem akart tudni semmit, a kuko­ricaszár-kúpról pedig azt mondta, hogy Huszka Mihálytól tanulta, hogy azokban tököt lehet tárolni. Azt vallotta, hogy meneküléskor a kocsin ö ült elöl Kiss Bácsival, Rózsa Sándor meg hátul helyezkedett el. Egyéb kapcsolata korábban a betyárokkal nem volt. Rózsát a szembesítéskor felismerte, neki a vallomását megismételte, egyébként min­denben ártatlannak mondta magát. Rózsa Sándor a Csíkkal való szembesítéskor mindent tagadott, állította, hogy Csík Mihályt és feleségét sohasem látta, velük semmilyen közös ügye nem volt, Huszka János községi bíró meggyilkolásához semmi köze, arról nem tud semmit, Ürményháza nevű faluról pedig azt sem tudja, hogy hol van. Ezt követően vette elő a bíróság Patakinak az ekkor már fogoly Rózsa Sán­dorhoz fűződő egyéb kapcsolatát. A vádlott bevallotta, hogy Rózsát ismerte, mégpe­dig a forradalom idejéből, amikor is a magyar táborban, Versecen látta. 101 Ezen kívül, állítása szerint, neki semmilyen közös ügye vele nem volt. A bíróság azon állítására, hogy ő Rózsa Sándorral a szegedi és a vásárhelyi határban „összejött", vele Kiss Bá­csi néven szoros összeköttetésben állt, azt válaszolta, hogy ezt a nevet (Kiss Bácsi) ö csak letartóztatása után hallotta. Ezt később úgy módosította, hogy midőn a vásárhelyi tanyákon tartózkodott, akkor azt hallotta, hogy egy Kiss Bácsi nevű egyén hulláját megtalálták egy árokban. Eszerint Kiss Bácsit már 1857 őszén agyonlőtték volna. A vádlottnak Kiss Bácsi „eltemetésére" vonatkozó kísérletét a bíróság nem fogadta el, továbbra is azzal vádolták, hogy ő híresült el ezen a néven. 104 Nemcsak Pataki nem akart eleinte Kiss Bácsiról tudni, hanem Rózsa Sándor sem. Ő még arra sem emlékezett, hogy a forradalom alatt együtt szolgáltak, tudatosan kihagyta Patakit a budai törvényszéken tett vallomásából. 105 Eleinte teljesen hamis személyleírást adott róla, és arról győzködte a bíróságot, hogy ö egy Kis János nevű egyént ismer, aki nem lehet azonos a Kiss Bácsi nevűvel. Amikor figyelmeztették, hogy Szegeden már bevallotta ismeretségét Kiss Bácsival, csak annyit mondott: „Az ember megfeledkezik könnyen valamiről.'" Korábbi vallomásában azt is mondta, hogy ezekkel az emberekkel szorosabb kapcsolatot nem tartott, mert ezek lopni és rabolni l<)2 Ehhez hasonlókat találtak Katona Pál tanyáján is, amelyekben Rózsa Sándor húzta meg magát. 101 A szegedi jegyzőkönyvben nemzetőrnek mondta magát. 104 Arra a kérdésre, hogy ezt a hírt kitől hallotta, azt felelte, hogy az illetőket nem ismerte. 105 3745/1858. sz. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom