Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
HEJ J AS PAL Patakit meggyanúsították egy Ürményházán, korábbi lakhelyén, elkövetett gyilkosságban való részvétellel is. Itt Huszka János helyi bírót 96 1856 januárjában agyonlőtték, s az elmenekült gyilkosok között néhány helyi lakos őt is felismerni vélte. Azt mondta, hogy az áldozatot ismerte, de nem tudta, hogy bíró volt, és csak itt a bíróságon hallotta először, hogy megölték. Pontosan nem tudta megmondani, hogy hol tartózkodott a gyilkosság időpontjában, de határozottan tagadta, hogy része lett volna a bűntettben. Ebben az ügyben Patakit Rózsa Sándorral együtt vádolták meg. Az eset, amely Ürményházára, Pataki szűkebb pátriájába vezet bennünket, 1856. január 5-én kora délután történt, amikor az ürményházai bíró, Huszka János, két csendőr (Breitwieser Péter, Kika János) kíséretében Csík Mihály házához ment, hogy egy marhalevél nélküli lóról kikérdezzék. A bejárati ajtóhoz lépve bekopogtak, és akkor egy nyíláson keresztül lövés történt. A bíró néhány lépést hátrált, majd holtan rogyott a földre. A csendőröket meglepte a támadás, és látva a bíró lelövését, azonnal elmenekültek. A házból ekkor kilépett egy férfi, még egy lövést leadott az udvaron és fegyverével a lövésre kisiető szomszédokat sakkba tartva a csendőrök után eredt. Az agyonlövéssel fenyegetett szomszédoknak 97 természetesen eszük ágában sem volt közbelépni. A puskás ember ekkor a házigazdával, Csík Mihállyal és még egy emberrel egy előkészített szánon elhajtottak. Mindkét leadott lövés Huszka bírót érte; az egyik a karját zúzta össze, a másik a belső szerveket roncsolta szét. Azonnal meghalt. A Módosi cs. kir. Kerületi Hivatal azonnal nyomozást rendelt el a gyilkosság körülményeinek felderítésére és a tettesek elfogására. A gazda feleségét, Csík Teréziát és Csík sógorát, Huszka Mihályt 98 elfogták, és a nagybecskereki kerületi bíróság bűncselekményben való segítségnyújtás miatt elítélte őket. Huszka Mihály elismerte, hogy a két betyár - az egyik Pataki volt - nála szállást keresett és talált, amiért jól megfizették. Csík Terézia azt állította, hogy náluk a betyárok a kérdéses napon hajnali derengéskor fenyegetőzve kértek szállást és ételt. Kolbászt sütött nekik káposztával, a férje pedig kétszer is elment a betyárok lovainak vízért. Amikor a bíró a csendőrökkel a házukhoz ért, bekiáltott: „nyisd ki héj az ajtót!" Ők kérték a betyárokat, hogy ne lőjenek, de az egyik, aki a konyhában volt, kilőtt az ajtórésen és ö volt az, aki üldözőbe vette a menekülő csendőröket. Az istállóban lévő másik betyárt ismerte, az Pataki volt. A betyárok egymást „barátom"-mk szólították, de keresztnevet nem hallott említeni. Állította, hogy a férje nem magától ment velük, hanem erővel vitték magukkal, amikor elhajtottak. A fegyverét használó betyárt a tárgyaláson - hosszas szemrevételezést követően - a szembesítéskor felismerte: Rózsa Sándor volt, aki természetesen mindent tagadott. A megszökött Csíkra és a vele menekült két idegenre köröző levelet bocsátottak ki. A nyomozás során akkor még azt gyanították, hogy a két tettes Pataki Ballangó Mihály és Rúzsa Pista lehetett. Patakit, mint tudjuk 1858. április 26-án elfogták, és néhány hónap múlva horogra akadt Csík Mihály is; június 24-én Majsán A bíró távoli rokona volt Patakinak. Kiss Jakab, Virág József, Sükér György, Tráky József. Huszka Mihály a lelőtt bíró unokatestvére volt. 173
