Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története

HEJ J AS PAL eredtek, hátha rálelnek a marhákra. Az üldözőknek sikerült is a nyomokat fellelniük, amelyek arra mutattak, hogy az állatokkal a rablók átkeltek a Tiszán és a szegedi dűlőre mentek. A szegedi városi kapitány, Kotolár Miklós értesülve a történtekről, 12 pandúrral indult a betyárok elfogására. A kapitány, aki azt a hírt kapta, hogy két be­tyár, Török Samu és Rózsa Sándor a Vésze lka-tanyán tartózkodik, október 3-án éjjel megjelent embereivel a tanyán, ahol tűzharcba keveredett az istállóba bemenekült betyárokkal. Először Török rontott ki lóháton, de a lovat rögtön kilőtték alóla, mire reménytelen helyzetében megadta magát. Rózsa Sándor megint ügyesebb volt a pan­dúroknál, a sötétséget kihasználva lóháton kitört és meglépett a sötétben. Török Samu mellett még egy másik betyárt is elkaptak a tanyán, Füsti Molnár Pált. A pásztorok felismerték bennük a támadóikat, ezért nem is kerülhették el a bíróság elé állítást. A rögtönítélö bíróság kihallgatta az elfogásukban szerepet játszó közegeket. 8 ' Oszrovics Rókus azt közölte, hogy amikor Veszelka Péter tanyájára értek, Rózsa Sándor az istálló előtt volt egyik társával 84 , és azt tanácsolta neki, hogy menjenek el onnan, „mert emberhalál lesz". Lovászi Pál arról számolt be, hogy neki Veszelka az ő kérdésére, hogy ki van nála, azt válaszolta, hogy „Rózsa Sándor és egy másik", vala­mint ő is azt tanácsolta a pandúroknak, menjenek onnan, „mert emberhalál lesz". Veszelkát Kotolár városi kapitány is megkérdezte, ki van nála, mire ő hangosan azt válaszolta, hogy „nem tudom", de halkan hozzátette, hogy „Rózsa Sándor". A rögtönítélő bíróság végül kimondta, a két betyár nagy szerencséjére, hogy az ügy rendes bíróságra tartozik, mert az elkövetés súlyossága nem érte el azt a szin­tet, amely maga után vonta volna a statáriális eljárást. Mindkét vádlott megúszta egy­egy év fegyházzal és kártérítés fizetésével. Rózsa úgy a szegedi bíróságon, mint a budai bíróság előtt, tagadta, hogy eb­ben a rablásban részt vett volna, állította, hogy ő nem volt ott a Veszelka-tanyán a kérdéses éjszaka, magáról a rablásról pedig semmit sem hallott. Későbbi kihallgatása­in már közlékenyebb volt. Elismerte, hogy néhány ismert marhatolvaj, valamint Tö­rök Samu és Fejér István korábban hoztak neki lopott marhákat {„adtak többször lopott marhákat kezemre"; „lopott marhákat számomra keríteni szoktak"). Ezeket azután eladta, és az árát saját céljaira fordította. * Rózsa az egyik kihallgatása közben, egészen meglepő módon, látszólag min­den különösebb ok nélkül, önszántából (aus eigenem Antrieb) két korábbi ügyéről tájékoztatta a bíróságot: A hírhedt rablót. Szép Mihályt, mert az több tár­sával az ő jó ismerősét, a deszki számtartót kira­bolta, Szabó Pál segítségével a Tápé melletti Kösd réten agyonlőtte és otthagyta. 81 Összesen 18 fő vett részt a hajtóvadászatban: Theodor Tamás. Horváth József, Kiss Péter, Dianovszky, Lovászi, Oszrovics, Gátsér, Csuts, Szabó, Erdélyi, Babarczy G., Babarczy J., Földi, Borbola, Olovics, Kiss. Bite és 1 lábal. 144 Török Samu volt. 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom