Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
PA TA Ki MIHÁLYNAK, ROZSA SÁNDOR... ezen időt börtönben tölteni nem akarván, megszöktem, és ezen időtől fogva szökésben vagyok.'" Tehát hét éven keresztül sikerült elkerülnie bolyongásai során a hatóságokat az Alföldön, pedig a szabadságharcot követő években a szökött katonák után, valamint a megromlott közbiztonság miatt egymást érték a haj tó vadászatok, amelyeken a vármegyék pandúrjain kívül a csendőrség, illetve a katonaság egységei is részt vettek. A Szegeden kivett vallomásában azt mondta ezen időszakról, hogy „7 év óta betyár lévén, állandó lakásom nincserí\ Az 1851-1858 közötti hosszú évek alatt sok minden történt Patakival, s érthető, hogy a pesti törvényszék nagyon érdeklődött a tettei felöl. Különösen azért, mert egy olyan rablás tettesének személyleírása illett rá, aki az előző évben (1857-ben) előbb egy pótharaszti tanyán, majd gróf Beleznay Mihály pusztahernádi majorjában bűncselekményeket követett el. Később egyéb rablásokkal, erőszakosságokkal is megvádolták, valamint az is rontott a helyzetén, hogy régóta körözött betyárok társaságában csaptak le rájuk a csendőrök. Mindehhez hozzájött az is, hogy Rózsa Sándor, aki ekkor már ugyancsak bírósági őrizetben volt, vallomásában említést tett kapcsolatukról, amit Pataki - miként az összes többi vádpontot - tagadott. Rózsa Sándor és Pataki Mihály Pataki saját magát mentve megtagadta a betyárvezért. Tehette ezt nyugodtan, félnivalója már nem volt egykori társától, a fogva tartott Rózsától. Elfogását követően a megvasalt Rózsa Sándor a szegedi megyei törvényszékre került, ott kezdték meg a kihallgatását, s csak később szállították a Budai cs. kir. Országos Törvényszékre. Itt hosszú tárgyalás, végül halálos ítélet várt rá, amit végül életfogytiglanra változtattak. A kihallgatások két éven át tartottak, nagyon sok tanút vonultattak fel, szerteágazó levelezéseket folytattak más hatóságokkal. A levéltári iratok között fennmaradt egy német nyelvű kivonat 71 a vizsgálati okmányokból, és ennek segítségével nyomon követhető Rózsa és számos betyártársa, közöttük a Kiss Bácsi név alatt elhíresedett rabló, azaz Pataki (Ballangó) Mihály ténykedése a szabadságharc bukását követő években. Az összefoglalásra azért lehetett szükség, mert az ügy annyira bonyolulttá vált a vizsgálat során, annyi szálon futott, oly sok tanúvallomást kellett rendszerezni, a korábbiakkal egybevetni, számos régebbi periratot átvizsgálni, hogy félő volt, átláthatatlanná válik a bírósági eljárás. A szegedi megyetörvényszék, mint rögtönítélő eljárásra jogosult bíróság, igyekezett minden bizonyítékot beszerezni Rózsa elítéléséhez, amely statáriális bíróság esetében csak halálos ítélet lehetett. Felhívást intéztek mindazon hatóságokhoz, amelyektől várható volt, hogy a Rózsa által elkövetett bűncselekményekről adatokkal tudnak szolgálni. A betyár ellen ugyanis alig volt terhelő bizonyíték. Szóbeszéd annál több volt a viselt dolgairól, a Szeged környékén elkövetett gazságairól, de ezek jó 71 „Aktenaus-Ugzur Untersuchung gegen Alexander Rózsa wegen Mord. Raub, öffentliche Gewaltthatigkeit mit schweren körperlichen Beschädigung." (Kivonat Rózsa Sándor elleni vizsgálati iratokból gyilkosság, rablás, nyilvános erőszakoskodás - súlyos testi sérüléssel - miatt.) PML IV. 271. I. doboz. 1. tétel. PestPilis-Solt vm. Vegyes központi közigazgatási és bírósági ir. (Későbbi hivatkozásoknál: Rózsa-per). 156
