Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
HEJ J AS PAL Patakit tehát Pestre szállították, és 1858. május 10-én, immár a Pesti Országos Törvényszék fenyítő osztályán felvett önkéntes vallomásából 65 egy átlagos magyar paraszti életút bontakozott ki, amely sokszor valóban a véletlenek sorozatán múlva, jó vagy rossz irányt egyaránt vehetett. Saját korát 4l-re, illetve 42-re tette, nem volt tisztában a pontos születési dátumával. 66 A bíróság alaposságát bizonyítja, hogy még ebben az egyébként nem túl fontos kérdésben is mindent megtettek a pontos információért, és levélben kérték a nagybecskereki kerületi bíróságot a vádlott születési anyakönyvi kivonatának megküldésére. A kerületi bíróság június 10-re küldte el azt, s ebből kitűnt, hogy Pataki valóban nem volt tisztában az életkorával, mert a matrikulából az derült ki, hogy a per idején már 45 éves is elmúlt. Ugyanis 1813. április 25-én született, ugyanabban az évben, mint Rózsa Sándor. Ürményházán 67 (Torontál vármegyében) nevelkedett, de nem ott, hanem Ráróson, egy kertészetben született. Szülei szegény földművelők voltak, akik nem járathatták iskolába, ezért sem írni, sem olvasni nem tanult meg. Szülei halála után a családi gazdaságot átvéve ő is földmüveléssel foglalkozott. Római katolikus volt, gyermekei nem voltak. Feleségét 1851-ben elhagyta, 68 mert az „rossz életet élf\ Tehát „földesgazda" volt Ürményházán, amikor az 1840-es években meggyült a baja a hatósággal. Kisebb ügyei voltak, amiért kétszer börtönbe is került. A nagybecskereki törvényszék 1858. május 15-én kelt, és a pesti törvényszéknek megküldött jelentéséből 69 kiderült, hogy először, 1845-ben lopásért (négy ökör elkötéséért) hat hónapot és 25 korbácsütést kapott a nagybecskereki törvényszéktől, majd ezt követően 1848 januárjában ugyanezen törvényszék betöréses lopásért (szalonna lopásért) kétévi börtönre ítélte - immár visszaesőként. Ez utóbbi büntetéséből tizenegy hónapot töltött le, s ekkor közbeszólt a politika. A 48-as forradalom alatt Pataki előtt is megnyílt a börtönkapu, kegyelemben részesült. Évekkel később, 1857 végén Nagybecskereken még egy körözés lett kiadva ellene, amelyben gyilkossággal és erőszakoskodással vádolták. Vallomásában azt közölte, hogy „a becskereki börtönből a forradalom alatt megszabadultam, mint felkelőt kiparancsoltak, és mint olyan, 1849. évben, augusztus havában, hajói emlékszem Boldog Asszony napja után elfogattam Ezeresen, és Temesvárra kísértettem.' 1 '' Néhány napos hadifogság után elengedték, s ö előbb néhány hónapot töltött Zichyfalván, majd 1850 Szent György napját követően hazament Ürményházára. 70 Békében teltek a napjai a következő évi szénatakarításig, ekkor azonban, miként vallotta, „bekívántak N. Becskerekre, hogy ugyanott kitöltetlen büntetésemet töltsem ki, azonban én f ' 5 Ez a jegyzőkönyv ugyancsak a Pataki-per vaskos iratcsomójában található. Itt van a Szegeden felvett jegyzőkönyv is; bizonyos kérdésekben ettől eltérően vallott a néhány nappal később Pesten kivett vallomásában. Szegeden pl. többször nevezte magát betyárnak, de Pesten már egyszer sem. 66 A Szegeden felvett jegyzőkönyvben 42-nek mondta magát. 67 Több iraton Örményháza olvasható, de a tanulmányban egységesen az Ürínényháza elnevezés szerepel. 6S Vass Juliannának hívták, és Teines megyéből származott. Szegeden még azt vallotta, hogy az asszony hagyta el őt. m 2126/1858. k. k. Kreisgerichte in Gr. Becskerek. In: Pataki-per 711 Azért nem ment egyenesen Ürményházára, mert az akkor lakhatatlan volt, mivel a rácok a falut korábban, még a forradalom alatt felgyújtották. 155
