Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
PA TA KI MI HÁL YNA K, RÓZSA SÁNDOR... adott le a csendörökre, majd elmenekült. Testvérének is szerencséje volt, sikerült meglépnie az üldözőitől, 55 akik ezt követően részletes leltárt készítettek a hátrahagyott tárgyakról. Ezek között nyergek, zabiák, pokrócok, kantárok egyaránt voltak, tehát olyan dolgok, amelyekre egy pusztai embernek szüksége van. Fegyverzetük azonban nem volt mindennapi. Kitűnő puskákkal, karabélyokkal, pisztolyokkal rendelkeztek, és lőszerük (puskapor, patron, fojtás, sörét) is volt nagy mennyiségben. Miután a csendőrök mindent összeírtak, a leltárba vett tárgyakat és a tanyán lévők közül a gazdát, Juhász Nagy Jánost, a lányát, Juhász Nagy Emert 56 , valamint Nagy Péter hódmezővásárhelyi kovácsmestert a szolgabírói hivatalba beszállították. A három őrizetbe vett személynél felmerült a gyanú, hogy összejátszottak a betyárokkal, és nem áldozataik, hanem cinkosaik voltak. Ugyancsak magukkal vitték a csendörök a halott betyárt, Bordás Lászlót és annak meglőtt lovát is. 58 A hódmezővásárhelyi szolgabíró még aznap jelentést 59 írt az ügyről a szegedi megyetörvényszéknek, közölve azt is, hogy az elkobzott tárgyak a későbbi rendelkezésig a csendőrség kaszárnyájában maradnak. Egyúttal a lefogott személyeket egy csendőrkülönítménnyel Szegedre küldte: a szállásadó Juhász Jánost, a lányát, akit az egyik betyár (Szabó Mihály) szeretőjének tartottak, Nagy Péter patkolókovácsot, valamint Kiss Bácsi betyárt, 60 akit már ekkor Rózsa Sándorral való összeköttetéssel gyanúsítottak. A szegedi megyetörvényszék rögtön hozzáfogott az ügy kivizsgálásához, és április 29-én megkezdték a Juhász-tanyán elfogottak kihallgatását. A jegyzőkönyvek felvételét követően a bíróság ekkor szétválasztotta az ügyet. 61 Mivel a Pesti cs. kir. Országos Törvényszék Patakit már korábban köröztette rablás és rablógyilkosság vádjával, s a kiadott személyleírása feltűnően hasonlított rá, úgy döntöttek, hogy a vádlottat, a lefoglalt bűnjelekkel együtt, illetékes eljárás lefolytatása végett átadják a pesti törvényszéknek. 6- A tanyán vele együtt elfogott személyek esetében más megoldást választottak, azok ügye továbbra is Szegeden folyt. Emiatt minden fontosabb iratról - így a későbbiekben Szegeden felvett vallomásokból is - hiteles másolatot készítettek, hogy mindkét bíróság rendelkezzen velük. Pataki személyleírása megjelent a Rendőrségi Lap 1858. február 28-i számában, együtt a Szabó testvérek körözésével. Eszerint köpcös, alacsony termetű, piros " A Szabó testvérpár sem kerülhette el a sorsát. 1859 elején éppen egy rablást követően rajtuk ütöttek egy istállóban. Mihályt a helyszínen lelőtték, Pált pedig bíróság elé állították és felakasztották. (Szabó, 1 14. o.) "" Szegeden Hmerentiának írták. ^ 7 Német nyelvű szövegekben többször Noth-nak írták a nevét. 58 A betyár alól kilőtt ló rövid időn belül elpusztult. w PML IV. 158-b. No. 379/1858. 60 A hivatalok német szövegeiben a ..Räuber"- rabló kifejezés szinonimájaként időnként a magyar „betyár" szót használták, éreztetve, hogy a két kifejezés között árnyalatnyi különbség van. Megfigyelhető, hogy az utóbbit inkább az ismertebb, már „elhíresült" pusztai útonállók esetében használták. 61 A Szegedi cs. kir. Megyei Törvényszék 1858. április 29-én tartott ülésének határozata (1351-1365/1858. sz.) 62 Pataki ügyének elbírálásánál nem volt a vádlott hasznára az a tény sem, hogy az őrizetbe vételekor együtt italozott az ugyanabban az ügyben bűnösnek vélt és ugyancsak körözött Szabó testvérekkel. 152
