Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
HÉJJAS PÁL: Pataki Mihálynak, Rózsa Sándor elfeledett betyártársának története
HEJ J AS PAL 1858. április 27-én kelt jelentésében részletesen leírta a rajtaütést, és felsorolta a betyároktól elkobzott tárgyakat. Előzetesen érdemes röviden összefoglalni a történteket. Eszerint a csendőrök szóbeli értesítést kaptak a szolgabírótól, hogy Szabó Pál betyár, aki régebb óta körözés alatt állt, bűntársaival megjelent Juhász Nagy János hódmezővásárhelyi gazda tanyáján. 50 Hat csendőr, három finánc és egy éjjeli strázsa fogta körül a tanyát, ahol a helyieken kívül négy fegyveres betyár, Szabó Pál, Szabó Mihály, Bordás László és Pataki Mihály húzta meg magát. A meglepett betyároknak eszébe sem jutott ellenállni, úgy, ahogy borozgatás közben voltak, nyergeletien lóra kaptak, s igyekeztek elmenekülni. A csendőri jelentés szerint Kiss Bácsi - ellentétben a saját elmondásával menekülés közben leesett a nyergeletien lóról, a ló elszaladt, ő pedig csendőrkézre került. 5 ' Elfogásának körülményéről 52 szóló vallomásában Pataki elzárkózott attól, hogy bárkiről használható információt adjon. Eszerint 1858 tavaszán a Torontál megyei Monostoriban, részint a településen, részint annak határában általa ismeretlen embereknél, pásztoroknál tartózkodott, majd áprilisban átment a hódmezővásárhelyi „rétbe". Magával vitt vagyona egy subából, 5 ' egy tarisznyában tartott pár fehérneműből és egy kevés kenyérből állt. Egyik nap éppen dohányért indult Komlósra, amikor egy ismeretlen férfi egy kétlovas kocsiról ráköszönt, majd felültette a kocsira, mondván, hogy ő is Komlósra indult. Útközben a kocsis behajtott egy vásárhelyi tanyába, kinek gazdáját Pataki - elmondása szerint - nem ismerte. Itt egy kanna borral bevonultak a kamrába inni, miközben egy másik lovas kocsi is odaérkezett két emberrel, akik a kocsiról nyergeket és fegyvereket raktak le, majd csatlakoztak az ivászathoz. Délután csendőrök érkeztek a tanyára, mire a három ember az istállóban lóra kapott, hogy azon elmeneküljön. Az egyik ráparancsolt, hogy egy lovat kössön a saját lovához, s miközben ő ezzel volt elfoglalva, a csendörök ezt az embert agyonlőtték. 54 A nála lévő ló a lövésektől megijedt és megugrott, ő pedig a tanya mögött visszamaradt, ahol a csendörök elfogták. A tanya gazdáját, aki olyan részeg volt, hogy beszélni sem tudott, korábban nem ismerte, nevét is (Nagy János) csak a csendőröktől hallotta. Bordás László két puskával felfegyverkezve igyekezett megugrani, de azokat használni már nem tudta, mert a csendőrök vezetője lelőtte. Még a lova is megsérült a lövöldözésben. A betyárok közül egyedül Szabó Pál használta a puskáját, egy lövést W PMLIV. 158-b. No. 222/1858. "' Az ilyen bejelentések eredetét soha nem firtatta senki, most is csak azért maradt nyoma, mert a feljelentő külön kérte a hatóságot a nevének elhallgatására. Többnyire váltságdíj, vagy egyéb anyagi előny, esetleg bosszú vitt rá valakit, hogy információval lássa el a hatóságokat. A kézre került betyárok nagy része az ilyen besúgásoknak köszönhette a lebukását, ezért a legkisebb gyanú esetén is kegyetlenül elbántak az általuk gyanúsnak vélt személyekkel. 11 A német nyelvű jelentés „ungeschickter Reiter" - Jigyetlen lovas" kifejezést használta Patakival kapcsolatban. " Pataki eléggé valószerűtlen történetet kerekített a bíróság előtt az elfogásának körülményeiről. Megpróbálta elhitetni, hogy bárkivel is került kapcsolatba a helyszínen, azt azelőtt sohasem látta, nem ismerte és semmit sem tudott róla. ""' A nála talált és lefoglalt subáról azt mondta, hogy az elmúlt télen Szegeden a heti vásárban 65 forint 30 krajcárért vette egy szűcstől, akinek nevét természetesen nem tudta megmondani. M Szegeden végig kitartott amellett, hogy ö nem menekülés közben esett le a lóról, miként azt a csendőrség állította. 151
