Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

BORBELY RITA KA TALIN 1872 és 1877 között rendszeresen felmerülő probléma volt, hogy kevés munkatárs látta el az árvaügyek intézését, ezért szükség volt az árvaügyészségnél plusz írnok, a kiadó hivatalban pedig plusz díjnokok ideiglenes alkalmazására, hogy a felhalmozódott ügyeket gyorsan elintézhessék. A belügyminiszter az Árvaszék kérvényére rendszeresen engedélyezte a plusz hivatalnokok alkalmazását. Az 1876. évi XXXIII. törvénycikk „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" szólt, számunkra most az első fejezet lényeges, mely a területszabályozásról intézkedett. Az 1. § 19. pontja PestPilis-Solt-Kiskun megye területét határozta meg. E szerint Pest, Pilis és Solt t. e. megyék területéről „János-hida" községet átcsatolták „Jász-Nagykun-Szolnok'* megyéhez; míg Pest megyéhez került a „Kis-Kunság'", valamint a Jászkun-kerület Pest megye és a Kiskunság területén fekvő községei és pusztái {Fülöpszállás, Halas, Kiskunfélegyháza, Kunszentmiklós, Laczháza, Majsa és Szabadszállás a pusztáikkal (Jászladányi-Bene, Jászberényi-Bene, Kerekegyháza, Balázs és Jakabszállás, Orgovány, Kígyós, Jakabszállás, Mérges, Harka és Kötöny) együtt, Karajenő és Kócsér puszták}, Dorozsma kivételével. A megye székhelye Budapest maradt.

85 A vármegye területén a Kecskeméti alsó és felső járás (közép járás megszűnt), a Kiskuni felső és alsó járás (új járások), a Pesti felső, közép (új járás) és alsó járás, a Pilisi felső és alsó járás, a Solti felső, alsó és közép járás, valamint a Váci felső és alsó járás létezett. Rendezett tanácsú város Cegléd, Kiskunhalas, Szentendre, Vác, Nagykörös, és Kiskunfélegyháza volt.

86 A belügyminiszter 1876. augusztus 23-án a 32 931. sz. rendeletével utasította a vármegye alispánját, hogy értesítse „János-hidát" a szolgabírója által, hogy szeptember 4-től a község a „Jász-Nagykun-Szolnok" megye hatóságához tartozik. Teszáry László a község szol gab írájának a feladata lett a községre vonatkozó minden ügyiratot jegyzék kíséretében az új megyének átadni. A megye Központi Árvaszékének kimutatást kellett készítenie Jánoshida község árvaügyéről, s az esetleges árvaszéki letétekről. Ugyanígy, a megyéhez került új községek is megküldték kimutatásaikat az új néven működő árvaszéknek. Az átadás teljesítésére küldöttségek jöttek létre. A közigazgatási változások miatt az Árvaszék 1876 szeptemberétől, PestPilis-Solt-Kiskun vármegye Árvaszéke néven működött tovább, egészen 1950-ig. Az átcsatolt községeknek több kimutatást is be kellett küldeniük az új Árvaszékükhöz. Először is be kellett nyújtani a gyámoltak és gondnokoltak névjegyzékét; az ő árvapénztári követeléseiket; a követelések fedezésére szolgáló kötvényeket, értékpapírokat és készpénzt; valamint egyéb értékeiket, irataikat is elkülönítették és összeírták. Meg kellett jelölni az árvapénzek kezelési rendszerét; ki kellett számolni mekkora összeggel rendelkezik szabadon az Árvaszék, s ebből mekkora összeg esik SÍ

CJH, 1876. évi XXXIII. te. Kf

' PML IV. 410-c. 3820/1880 Lt. sz. 640/1880 s7 PML IV. 410-c. 9023/1876 Lt. sz. 2893/1876 125