Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig
PEST-PILIS-SOLT TÖRVÉNYESEN EGYESÍTETT... gyámmal közölték, hanem az illető község közgyámjának is megküldték. Az árvakönyvhöz névsorkönyvet készítettek. Az Árvaszék különösen fontosnak tartotta a vagyontalan árvák iskoláztatását, ők tankönyveiket ingyen kapták, tandíjat sem kellett fizetniük. Kötelezővé tették az árvák házainak és melléképületeinek védelmét, tűzkár elleni biztosítás kötésével, ezért az árvák épületeit össze kellett írni, erről állandó jegyzéket kellett vezetni. Ha biztosítás hiányában kár érte az árvát, a felelősség a gyámot, a gondnokot és a községi elöljáróságot illette. A kir. járásbíróságoktól kérte az Árvaszék, hogy a hagyatéki leltár felvételekor a községi elöljáróknál a gyámválasztást is sürgessék, valamint a leltárral együtt a gyámválasztási jegyzőkönyvet is küldjék be. A cél a gyám kinevezésének gyorsítása volt. A belügyminiszter és az igazságügyi miniszter együttesen adta ki 1872. január 30-án a bírói és az árvaszéki hatáskört szabályozó utasítását, melynek hatására az Árvaszék kérte a hagyatéki eljárások újraszabályozását, ám erre ekkor még nem került sor. A Központi Árvaszék elrendelte az árvapénztári számadások megvizsgálását, a hátralékok összeírását, azaz az árvapénztárak rendbeszedését, mivel sajnálatosan nem egy helyen fordult elő eltérés, vagy pontatlanság. 1873. január l-jével bevezetésre került a fentebb már említett kamatemelkedés, így az árvapénztárak adósai 7% kamatot fizettek a kölcsönvett tőkékre, az árvák 6% kamatot kaptak az árvapénztárilag kezelt pénzeikre, s a 7% kezelési jutalomként a közgyámot illette. Ugyanekkor került bevezetésre a magán ügyvédek kezelésében lévő árvapénztári kötelezvények nyilvántartása. Az 1868. évi 54. törvénycikk 575-576. §-a már szólt a gyám és gondnokválasztási jegyzőkönyvről, de ebben az évben a jegyzőkönyv alakját szabályozták, mintákat készítettek, a szükséges adatokat kérdőpontok alakjában határozták meg. Szabályozásra került a hagyatéki eljárás bírósági közbenjárással megkötött, osztályegyezség jóváhagyására vonatkozó eljárási szabály is. A bírói és árvaszéki hatáskör közt felmerülő visszásságok elkerülésére az 1869. évi 4. törvénycikk 1. §-át (törvénykezés és közigazgatás szétválasztása) felhasználva gyakorlati intézkedések születtek. Megvizsgálták az 1871-ig működű „Árvaügyi Közköltségek Pénztárúnak" számadásait is, s a maradék pénzt a „Megyei Apátlan és Anyátlan Árvák Alapjához" utalták. Az alap a Pesti Hazai Első Takarékpénztárba került elhelyezésre. A megye ebből az alapból egy megyei árvaházat akart létrehozni. A megye területén egyébként több alap is működött a szegény árvák segélyezésére, ilyen volt az 1833-tól 1876-ig létező Árvák Pénztára Alap is. A megyei közgyűlés 139. sz. határozata 1876. november 15-én határozott úgy, hogy az Árvák Pénztára Alapot összevonta a Megyei Apátlan és Anyátlan Árvák Alapjával, az Árvák Pénztára Alap készpénze a Megyei Apátlan és Anyátlan Árvák Alapjához került. 79 A belügyminiszter rendeletére a lelencek összeírása is megtörtént. Az árvapénztári számadások vizsgálatával kapcsolatban elrendelték, hogy a járási számvevők 71> A levéltári források szerint az alapok felügyeletét általában nem az árvaszék, hanem a közgyűlés látta el. Az alapokról szóló iratokkal az árvaszéki iratokon belül találkoztam, ezen kívül a közgyűlési jegyzőkönyvek is tettek említést ezek létezéséről. 122
