Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)
BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig
PEST-PILIS-SOLT TOR VENYESEN EG YESITETT. .. ellátását, a bíróságok az árvákat érintő bírói feladatok intézését vették át az árvatörvényszékektől. 1871. június 7-én a közgyűlés 1857. sz. határozatában rendelte el, hogy az 1870. évi XLII. törvény 91. §-ában előírt megyei szervező küldöttség alakuljon meg, s készítsen tervet az Árvaszék és az állandó választmány szervezéséről és az árvaügyek törvényszéktől való átvételéről. 66 Ugyanakkor a belügyminiszter is megerősítette a július 7-i körrendeletében, hogy az árvaügyek intézését a törvényszékektől a törvényhatóságok veszik át egy állandó, Központi Árvaszék által. 1871. október 23-án a közgyűlés 3553. sz. határozatában foglalkozott a felállítandó Árvaszék személyzetével. Az 1870. évi törvény szerint az árvaszéknek egy elnökből, legalább két ülnökből, a tiszti ügyészből, a számvevőből, egy jegyzőből és a szavazattal nem bíró közgyámból kellett állnia. A tapasztalatok alapján a közgyűlés úgy döntött, hogy 1872-ben is 8 előadó, 2 jegyző, 6 ülnök, 2 árvaügyész szükséges a feladatok ellátására. 67 Ezen a közgyűlésen a felállítandó Árvaszék szabályrendeletét is felterjesztették a belügyminiszterhez jóváhagyásra. A belügyminiszter 1871. november 12-én a 28 332. sz. rendeletével válaszolt a felterjesztésre. E leiratot az 1871. november 30-i közgyűlésen a 3859. sz. alatt olvasták fel s vitatták meg a kérdéses részeket. A közgyűlés úgy határozott, hogy a köz- és magánalapítványok felügyeletét a belügyminiszter javaslata alapján a megye közvetlenül fogja ellátni, ezért a továbbiakban nem fog az árvaszék illetékességébe tartozni ezen alapítványok kezelése és felügyelete. Ugyanakkor tisztázták, hogy az Árvaszék nem mozdíthatja el a közgyámot, csak sürgetheti az eljárás megindítását; a gyámság meghosszabbítása csak bírósági határozattal lehetséges, az Árvaszék csak intézkedik az eljárás kezdeményezéséről; valamint a számvevő a megvizsgált és rendben találtatott számadást záradékkal látja el, de ez nem egyezik meg az Árvaszék helyeslés! záradékával, ami árvaszéki végzés útján kerül a számadásra. A közgyűlés nem értett egyet a belügyminiszter javaslatával a gyámrendelés terén. Ezért a szabályrendeletben meghagyta, hogy a bíróság ideiglenes gyámot rendel a leltározásnál az árva számára, ideiglenes gyám hiányában a községi közgyám hivatalból képviseli az árvát, az Árvaszék által kinevezett gyám vagy gondnok csak a hagyatéki tárgyaláson jelent meg. 1871. december 30-án a Központi Árvatörvényszék ülésén Dalmady Győző főjegyző elmondta, hogy az új Árvaszék felállításáig a Központi Árvatörvényszék, mint gyámhatóság tovább működik. 1871. december 30-án a megye bizottmányi közgyűlésén a 4136. sz. alatt a Központi Árvatörvényszék 7388. sz. jelentésére megfogalmazták, hogy december végével a megyei törvényszék megszűnik, így az Árvatörvényszék is befejezi működését. De mivel az Árvatörvényszék nemcsak bíróságként működött, hanem gyámhatóság is volt, ezért az új megyei árvaszék megalakulásáig (a tisztújításig) tovább vihette a már folyamatban lévő ügyeket az új név Pest-Plis-Solt t. e. megyék Központi Árvaszéke alatt. A Kecskeméti és Solti járásban működő Ceglédi, illetve' Kalocsai törvényszék december végi feloszlatása miatt e két járás árvaügye a tisztújításig szintén a Központi Árvaszékhez került. 68 ""C.IH. 1870. évi XLII. törvény 8-10., 16.,91.§. f ' 7 PML IV. 253-a. 1871. évi jkv. 3553. sz. határozata f,K PML IV. 253-a. 1871. évi jkv. 4136. sz. határozata 114
