Tanulmányok Pest megye múltjából - Pest Megye Múltjából 11. (Budapest, 2006)

BORBÉLY RITA KATALIN: Pist-Pilis-Solt törvényesen egyesített vármegyék árva- és gyámügye az első gyámügyi törvény megjelenéséig

PEST-PILIS-SOLT TÖRVÉNYESEN EGYESÍTETT... ö az ügy kivizsgálása után a törvényszékhez küldte tovább a kérvényt. A rendelet azt is kimondta, hogy a gyámfelügyelőnek a járásban kell laknia, hogy feladatát jól tudja ellátni.

47 A megyéhez eljuttatott árvaügyi rendszabályt 1861. július 13-án a megyei bizottmány közgyűlése a 2970. számú végzésével kodifikálta, s így felállította a megyei Árvatörvényszéket. A rendszabályban csak kisebb változtatásokat, pontosításokat tett a közgyűlés. így kimondta, hogy a számvevő nem tagja az Árvatörvényszéknek, csak a törvényszék alá rendelt tisztviselő. A törvényszék saját joga meghatározni, hogy hány jegyzőre van szüksége. Valamint azt is megfogalmazták, hogy a rendeleteket a tiszti ügyész feladata végrehajttatni. Azt is hangsúlyozták, hogy az árvavagyont leltár nélkül átvenni nem szabad, valamint pontosították a gyámság megszüntetésének az okait.

48 Pest-Pilis-Solt Vármegye Központi Árvatörvényszéke 1861 és 1871 között működött.

49 1862-ben a megye területén a Váci, a Pesti, a Pilisi, a Solti és a Kecskeméti járás létezett. 1867. július 12-én az árvaszék törvényszéki ülése elfogadta az 1861. évi rendszabály átdolgozott változatát, ezért a 10 fejezetből és 86 §-ból álló javaslatot felterjesztette jóváhagyásra a megyei bizottmánynak. A Pesten tartott bizottmányi közgyűlés 1867. július 13-án kisebb változtatások beiktatásával fogadta el (1671 sz. végzés) a Központi Árvaszék átdolgozott rendszabályát. Az Árva Alap költségén kinyomtatott példányokat megküldték a megyei törvényszéknek, a járási gyámfelügyelőknek, a járási főszolgabíróknak, s általuk a kerületi szolgabíróknak, az esküdteknek, a községi lelkészeknek, a községi elöljáróságoknak és a közgyámoknak. Az új rendszabály a jobb és gyorsabb ügyintézést tartotta szem előtt. Megosztotta a teendőket, így a hagyaték rendezésének feladatát a közigazgatási feladatoktól elválasztották, mint bíróság a szolgabírók és esküdtek, mint adminisztrációs közeg a járási gyámfelügyelők kapták meg e feladatot. Érdekesség, hogy már az 186l-es statútumban is megjelentek az elválasztásra irányuló törekvések, ám most pontosabb határvonalat rajzoltak. Jelentős változás az árvaszék szerkezetén belül történt.

50 Pest-Pilis-Solt t. e. megyék Árvaügyi rendszabálya a bizottmányi változtatások után 10 fejezetből és 101. §-ból állt. Meghatározta az Árvatörvényszék illetékességét, az árvaszék szervezetét és ügykörét. Szólt a hagyatéki eljárásról, a lelkész, a községi elöljáróság, a szolgabírók és az esküdtek szerepéről. Kitért a gyámok és gondnokok feladataira, számadásaira; valamint a gyámfelügyelők tennivalóira. ' Az Árvatörvény szék „az árva és gondnoksági ügyekben bíráskodó, eljáró és azokra felügyelő testület", felügyeletét a megyei bizottmány látta el, ezért a bizottmányi közgyűlésnek működéséről féléventejelentett. 47 PML IV. 260-a. 1861. jkv. CCVIIi. sz. határozata 4ÍÍ PML IV. 260-b. PPSK vármegye Központi Árvatörvényszékének iratai. Iratok. 3080/1867 levéltári szám (Lt. sz.) 3681/1867 és IV. 252-a. 1861. évi jkv. 2970. sz. határozata 4

'

; A Központi törvényszék részét képezte, mellette még a Ceglédi és Kecskeméti törvényszék létezett. 50 PML IV. 260-b. 3080/1867 Lt. sz. 3681/1867 " PML IV. 260-b. 3080/1867 Lt. sz. 3681/1867 102