1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 3. Gács Petronella albertirsai tanítónő fegyelmi ügye (Ceglédi Járás) 1957. május 8.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Politikai téren pedig legfőbb céljuk volt a helyi tanácsok szétbomlasztása azokban, s azoknak munkájának megakadályozása. Községeink nagy részében különféle módszerekkel szétverték a tanácsokat. A kapitalisták a magyarországi eseményekkel azért foglalkoztak olyan sokat, mert ezzel is el akarták a világ közvéleményének figyelmét terelni az egyiptomi agresszióról. 144 [...] Pest Megyei Levéltár, XXÍÍÍ. 226-a Budai Járási Tanács iratai, 8. kötet, 1957. április 27. Az irat 3 gépelt oldal, a tanácsülési jegyzőkönyv része 3. Gács Petronella albertirsai tanítónő fegyelmi ügye (Ceglédi járás) 1957. május 8. Pest Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának Egy olyan pedagógus fordul igazságtételért Önökhöz, aki teljesen ártatlan abban a tettben, melyet neki tulajdonítanak. Albertirsán tanítok, magyar szakos tanár vagyok, ez az első kezdő évem. Szegeden jártam egyetemre, marxista-leninista szellemben nevelkedtem, ilyen elveket vallok most is. A szocializmus létrejötte nélkül nem tanulhattam volna, mert szegény kistisztviselő családból származom, ahol hetedik gyermek vagyok. Csak hálával tartozom azért, hogy ember lett belőlem, hogy beteljesült életcélom. Ilyen érzéssel kezdtem tanítani is, a rendszer iránti hűség szellemében neveltem, végeztem lelkiismeretesen munkámat. Az V leányosztály osztályfőnöke vagyok. Sikerült egy nagyon jó közösséget kialakítani, ahol engem a gyermekek nemcsak óraadó tanáruknak tekintenek, hanem barátnőjüknek is. A gyerek megérzi, ha törődnek vele, ha szeretettel, megértéssel közelednek hozzá, és ő is szeretettel viszonozza azt. Ebből a szeretetből ered az, hogy húsvétkor meg akartak lepni engem virággal, cukorral és azzal, hogy mindenki, kivétel nélkül elkészül órára, jobban, mint szokott. Ezt megtudtam az egyik kartársnőmtől és elhatároztam, hogy valamilyen csekélységgel én is viszonozni fogom. Nagyon elfoglalt ember vagyok, Budapestről járok le minden nap vonattal Irsára és a tanítás mellett tanulok is. 144 Miután Nasszer egyiptomi elnök 1956 nyarán államosította, és ezzel egyiptomi fennhatóság alá vonta a Szuezi-csatornát, Nagy-Britannia és Franciaország úgy döntött, hogy ha kell, fegyveresen is visszaszerzi elvesztett ellenőrzését a fontos vízi út felett. Ebbe bekapcsolódott Izrael is, amely saját pozícióját kívánta erősíteni a térségben, illetve területi nyereséget akart elérni Egyiptom kárára. 1956. október 22-én a három ország titokban megegyezett abban, hogy legkésőbb egy hét múlva megindítják a fegyveres támadást Egyiptom ellen a Szuczi-csatoma visszaszerzéséért. Az izraeli-angol-francia agresszió súlyos konfliktust idézett elő a nyugati hatalmak táborában - az USA ugyanis nehezményezte, hogy szövetségesei a háta mögött cselekedtek -, és elfordította a politikusok, valamint a világ közvéleményének figyelmét Magyarországról. Az ENSZ Közgyűlésének napirendjén egyszerre szerepelt Magyarország és a szuezi válság, így a két esemény megítélése sajátos alku tárgya lett a nagyhatalmak között, hiszen a szuezi invázió jellegét tekintve nem sokban különbözött a magyarországi szovjet katonai beavatkozástól. 12')
