1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 15. A VALÓSÁG a Pest megyei dolgozók lapjaként indult a forradalom alatt
II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL kiélezése és nem egy helyen a vállalat anyagi eszközeinek pocsékolása és harácsolása. A fentiekkel párhuzamosan egy egész sor vállalatnál kiüldözték a kommunista vezetőket és más régi munkásokat. December hó végére a gazdasági és politikai konszolidáció erősödésével folyamatosan kiszorultak a munkástanácsokból - vagy pedig háttérbe vonultak - a kétes személyek és helyi ipari vállalatainknál is megindult a folyamatos és tervszerű munka. Jó munkát végzett pl. a Szentendrei Kéziszerszámgyár, a Maglódi Gépgyár, a Ceglédi Rendelt Ruhaipari Vállalat és más vállalatok munkástanácsa. A megyei szervek gondoskodtak arról, hogy az ok nélkül elbocsátott kommunista gazdasági és műszaki vezetőket helyükre visszaállítsák. d./ Az ellenforradalom előtt megyénkben 90 kisipari szövetkezet működött. Az események után 3 új szövetkezet alakult, 4 szövetkezetben pedig külön állás volt. Ennek alapján a megyénkben működő kisipari szövetkezetek száma jelenleg 97. Az októberi ellenforradalmi események után jelentősen szaporodott a magánkisiparosok száma. Az október előtti 6251-el szemben jelenleg 7000-n felül van a magánkisiparosok száma. A jövőben kisipari engedélyt a lakosság szükségletének biztosítása szempontjából - kis községekben főleg bognár, kovács, szabó, cipész és fodrász szakmákban adunk ki. 3./ Beruházás a./ 1956. évben beruházási tervünket csak részben tudtuk megvalósítani. Előirányzott beruházási összegként 50 927 000 Ft állt rendelkezésre. Ebből az összegből kellett volna megvalósítani számos helyi ipari, élelmiszeripari, egészségügyi, oktatási és népművelési, valamint gépállomási és város- községgazdálkodási létesítményeket. Ilyenként szerepelt a beruházási tervben pl. a dabasi, váci, budaörsi, sütőipari, építkezési, pilisvörösvári együtemű vízmű, számos lakás, orvosi rendelő, szociális otthon, gyógyszertár, iskolák, stb. építkezéseinek befejezése. Erre azonban az októberi ellenforradalmi események folytán már nem kerülhetett sor. Tehát az 1956. évi beruházási keretnek csak 71,2%-át tudtuk felhasználni, amely pénzösszegben 36 235 000 Ft-ot tesz ki. b./ Az októberi ellenforradalmi események azonban nemcsak a tervezett összegek felhasználására voltak kihatással, hanem az 1957. évi beruházási összegeket is csökkentették. Mint ismeretes, országunk nehéz gazdasági helyzetbe került, s ebből kilábalni csak takarékos gazdálkodással lehetséges, ezért csak a legszükségesebb beruházásokat eszközölhetjük. Az 1957. évi beruházási tervösszeget 24 385 000 Ft-ban állapították meg. Ezt az összeget főleg azoknak a létesítményeknek a befejezésére fogjuk fordítani, melyek az ellenforradalom következtében félbemaradtak. Néhány új beruházást is eszközölhetünk, pl. a vízgazdálkodás területén 12 új kútfúrást tervezzük, a kommunális szolgáltatás területén 10 új lakást alakítunk át, a Zsámbéki Gombgyárban porleszívó berendezést létesítünk, Szentendrén gimnáziumot építünk stb. 3 ^