1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

KÉPEK JEGYZÉKE: - 15. A VALÓSÁG a Pest megyei dolgozók lapjaként indult a forradalom alatt

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL kiélezése és nem egy helyen a vállalat anyagi eszközeinek pocsékolása és harácsolása. A fentiekkel párhuzamosan egy egész sor vállalatnál kiüldözték a kommunista vezető­ket és más régi munkásokat. December hó végére a gazdasági és politikai konszolidáció erősödésével folyamatosan kiszorultak a munkástanácsokból - vagy pedig háttérbe vonultak - a kétes személyek és helyi ipari vállalatainknál is megindult a folyamatos és tervszerű munka. Jó mun­kát végzett pl. a Szentendrei Kéziszerszámgyár, a Maglódi Gépgyár, a Ceglédi Rendelt Ruhaipari Vállalat és más vállalatok munkástanácsa. A megyei szervek gondoskodtak arról, hogy az ok nélkül elbocsátott kommunista gazdasági és műszaki vezetőket he­lyükre visszaállítsák. d./ Az ellenforradalom előtt megyénkben 90 kisipari szövetkezet működött. Az esemé­nyek után 3 új szövetkezet alakult, 4 szövetkezetben pedig külön állás volt. Ennek alapján a megyénkben működő kisipari szövetkezetek száma jelenleg 97. Az októberi ellenforradalmi események után jelentősen szaporodott a magánkisiparosok száma. Az október előtti 6251-el szemben jelenleg 7000-n felül van a magánkisiparosok száma. A jövőben kisipari engedélyt a lakosság szükségletének biztosítása szempontjából - kis községekben főleg bognár, kovács, szabó, cipész és fodrász szakmákban adunk ki. 3./ Beruházás a./ 1956. évben beruházási tervünket csak részben tudtuk megvalósítani. Előirányzott beruházási összegként 50 927 000 Ft állt rendelkezésre. Ebből az összegből kellett vol­na megvalósítani számos helyi ipari, élelmiszeripari, egészségügyi, oktatási és népmű­velési, valamint gépállomási és város- községgazdálkodási létesítményeket. Ilyenként szerepelt a beruházási tervben pl. a dabasi, váci, budaörsi, sütőipari, építkezési, pilis­vörösvári együtemű vízmű, számos lakás, orvosi rendelő, szociális otthon, gyógyszertár, iskolák, stb. építkezéseinek befejezése. Erre azonban az októberi ellenforradalmi ese­mények folytán már nem kerülhetett sor. Tehát az 1956. évi beruházási keretnek csak 71,2%-át tudtuk felhasználni, amely pénzösszegben 36 235 000 Ft-ot tesz ki. b./ Az októberi ellenforradalmi események azonban nemcsak a tervezett összegek felhasz­nálására voltak kihatással, hanem az 1957. évi beruházási összegeket is csökkentették. Mint ismeretes, országunk nehéz gazdasági helyzetbe került, s ebből kilábalni csak ta­karékos gazdálkodással lehetséges, ezért csak a legszükségesebb beruházásokat eszkö­zölhetjük. Az 1957. évi beruházási tervösszeget 24 385 000 Ft-ban állapították meg. Ezt az összeget főleg azoknak a létesítményeknek a befejezésére fogjuk fordítani, me­lyek az ellenforradalom következtében félbemaradtak. Néhány új beruházást is esz­közölhetünk, pl. a vízgazdálkodás területén 12 új kútfúrást tervezzük, a kommunális szolgáltatás területén 10 új lakást alakítunk át, a Zsámbéki Gombgyárban porleszívó berendezést létesítünk, Szentendrén gimnáziumot építünk stb. 3 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom