1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
KÉPEK JEGYZÉKE: - 15. A VALÓSÁG a Pest megyei dolgozók lapjaként indult a forradalom alatt
II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL meg. Pongrácz kijátszva bizalmát, tudatlanságát, telekkönyvileg Szőke nevére azt a telket íratta, amelyen a tanya állt. Csak néhány év után jöttünk rá a csalásra és pert indítottunk. Ekkor pedig akkora ügyvédi költségbe kevert bennünket, hogy a megmaradt vagyonunk árverésre került, ahol pedig más híján Pongrácz volt a vásárló." Pongrácz neve egyébként hírhedté vált a kunszentmiklósi parasztok között olyannyira, hogy harag esetén, de tréfából is így ijesztgették egymást: „vigyázz, mert a Pongrácz kezére adlak." A járásokban alakult járási „forradalmi bizottságok" a megyeihez hasonló tevékenységet fejtettek ki és azokban is ahhoz hasonló személyek jutottak szerephez. Például Ráckevén saját javaslatára Szőllősi János ráckevei lakost, volt járási kisgazdapárti titkárt választották meg elnöknek, aki 1945 után korábbi nyilas tevékenységéért munkahelyére visszatérni sem mert, és internálva is volt. Részt vett még többek között a bizottság munkájában Sándorfi Sándor volt adóügyi tanácsos, Fábri Albert volt járási forgalmi adóellenőr - azelőtt horthysta koronaőr 128 —, Szögyéni Bálint szeszfőzde tulajdonos stb. Ezek a bizottságok első és legfontosabb feladatuknak a törvényesen választott végrehajtó bizottságok, illetőleg ezek vezetőinek törvényellenes eltávolítását tekintették. így távolították el funkciójából Krajcs Sándort, az aszódi, Lapusnyik Andrást a budai, Gyetvai Józsefet a gödöllői, Fogd Mihályt a monori, Farkas Ferencet a nagykátai, Szabó Józsefet a ráckevei, Szabó Jánost a szentendrei járási tanács vb-elnökét, valamint Kiszely Jánost a Vác Városi Tanács VB elnökét. Csak a szentendrei járás területén menesztettek egy csapásra 62 kommunista államigazgatási dolgozót. Igen nagy számban távolítottak el ezen kívül pártonkívüli végrehajtó bizottsági tagokat is. Legálcázatlanabbul és legvandálabb módon azonban a községekben mutatkozott meg az ellenforradalom igazi arculata. A községekben megalakult „forradalmi bizottságok" szintén legtöbb helyen átvették a hatalom gyakorlását, a vb vezetőit eltávolították. Nem egy helyen azonban ezzel sem elégedtek meg. Több községben eltűrték, vagy éppen kezdeményezték különféle elemekből verbuválódott, vagy más községekben odajött fegyveres csoportok segítségével, a helyi vezetők fizikai megsemmisítését. Számos községben listát készítettek a megsemmisítendő párt és állami vezetőkről. Ennek során gyilkolták meg Kakucs községben Gavló József volt tanácselnököt, a tsz párttitkárát. Biksza Miklós elvtársat a dabasi járási MSZMP titkárát, Bugyi községben Lengyel László tsz-elnököt, Dány községben, miután a tanács és a párt vezetőit nem találták meg, Lázár Flórián rendőrőrmestert. Szentmártonkáta községben halálra keresték ifj. Bene Mihály párttitkárt, és miután nem találták meg, helyette öreg édesapját gyilkoltatták meg. Kovács Sándor kommunista adóügyi megbízottat is hasonló céllal keresték a lakásán, és miután őt sem találták otthon, helyette véresre verték feleségét és gyermekeit. Hasonló módon jártak el Béki József ráckevei járási tanács elnökhelyettesével szemben is. Ennyit értek tehát a demokratikus jelszavak és felhívások. Amíg a „forradalmi bizottságok" nagyhangú szószólói hazaszeretetet, demokratizmust, törvényességet hirdettek, addig védenceik vandál pusztítást végeztek. Vajon miért nem emelték fel szavukat a „hazafiasság, a demokratizmus bajnokai".-' - az ilyen cselekedetek ellen. 128 A Magyar Királyi Koronaőrség tagja, amely a Magyar Szent Korona és a koronázási jelvények őrzésére felállított önálló őr- és díszcsapat volt, egészen a II. világháború végéig állt fenn ezen intézmény. 5 90
