1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 7. Pest Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztály jelentése a jelenlegi főbb problémákról 1957. február 13.

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL alkalmazták, most pedig különösen. A tanácsok nem lépnek fel ezekkel a szülőkkel szemben. Általános javaslatuk volt az igazgatóknak, hogy először is a tanácsok alkalmazzák a törvény szigorát, de a későbbi időkre vonatkozóan - és véleményem szerint ez oldaná meg megnyugtatóan a mulasztás problémáját - a kormánynak kellene olyan intézkedést tennie, amely a szülőt teszi érdekeltté abban, hogy gyermeke a kötelező általános iskolát elvégezze. Ez az intézkedés abban állna, hogy az általános iskola VIII. osztályának elvégzése nélkül nem hogy a középiskolába és ipari tanulónak, hanem még segédmunkásnak sem alkalmazhassanak fiatalokat. A tanulmányi eredmények is nagyon gyengék most a félév lezárásakor. Ez az iskolában lévő rendetlenség, fegyelmezetlenség és a szülők és az iskola közötti kapcsolat megromlásának következménye. Ezt a kapcsolatot átmenetileg még jobban rontja a hitoktatással és az idegen nyelv tanulásával kapcsolatos intézkedés. Általános tapasztalat, hogy az ellenforradalmi események mélypontra vitték a tanulók erkölcsi, politikai zűrzavarát. Ez nemcsak október következménye, hanem az oktatáspolitikában régebben elkövetett hibák következménye is. A tananyagban és a tankönyvekben meglévő hibák, ellentmondások, a napi politikával való túlzott kapcsolatra törekvés, a középiskolás tanulók esetében a nem világos perspektíva, az elhelyezkedés bizonytalansága /pl. az elmúlt tanév végén Cegléd gimnáziumból 40 érettségiző kívánt ipari tanulóként elhelyezkedni és mindössze 3-nak sikerült/. A problémák közé tartozik a pedagógusok jelenlegi hangulata, mely nem kizárólag anyagi megbecsülés hiánya miatt sötéten látó, hanem az egyre jobban kialakuló pedagógus ellenes hangulat nyomja rá bélyegét a nevelők munkájára. Méltatlankodnak a pedagógusok miatt, hogy az újságokban megjelenő és egyáltalán nem általánosítható jelenségek a közvéleményben általánosítást váltanak ki minden pedagógus munkájára nézve. Az igazgatók többsége helyesen látja azt, hogy októberben ellenforradalmi megmozdulás volt hazánkban. Általában kifejezték az a véleményüket, hogy a szocializmus építésével értenek egyet. 2./ Az ellenforradalmi események hatása az iskolákban Az egyes iskolákban megmutatkozó akkori egyes jelenségek bizonyítják, hogy az ellenforradalom tervéből nem maradt ki az iskolai munka sem. Sok iskolában érvénytelennek nyilvánították az iskolai rendtartást, mely az iskolai élet alapvető törvénye. Felsőgödön, Szigetszentmiklóson, Kocséron a nemzeti bizottság első ténykedése közé tartozott, hogy az iskolákat visszaadja az egyháznak. Az orosz tankönyveket sok helyen elégették. Az aszódi járásban a járási nemzeti bizottság határozata alapján kötelezték a pedagógusokat és a tanulókat a vasárnapi istentiszteleten való részvételre. A hittanórákat a kötelező tantárgyak mellőzésével az órarend első helyeire állították. Altalános jelszóként vetették be, hogy az iskolát politikamentessé kell tenni, 29 iskolánkban az igazgatót azonnal eltávolították. Utóhatásként jelentkezett itt-ott különböző szervezkedés. Monoron, Nagykátán a középiskolában tüntetést és sztrájkot készítettek elő február elején. Halásztelken és Albertirsán akasztással kísérleteztek. Nagykőrösön néhány tanulót fegyveres akcióba próbáltak beszervezni. Több helyen pedagógusokat és tanulókat is felszólítottak a disszi80