1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 9/f. Beszámoló a Szentendrei járás forradalmi eseményeiről 1957. február 13.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL A járás területén történt kilengések a következők voltak: 1.) Október 25-én Szigetmonostor határában megtámadták a pártbizottság személyautóját. A fegyveres összecsapásnak 2 halálos és 11 sebesültje volt a támadók közül. Erről az esetről bővebben a mellékelt Szigetmonostor község jelentésében található. 2.) Okt. 28-án felgyújtották a járási könyvtár könyvállományát és kirabolták a kézipénztárt is. A jelszó az volt, hogy vesszen a marxista irodalom, főleg Sztálin művei pusztuljanak el. De közte található volt József Attila és Ady összes költeményei is. A könyvégetésnél aránylag kisszámú tömeg volt. Szemmel láthatólag nem a város lakosságából tevődött össze. 3.) Kb. okt. 29. körül egy nagyobb tömeg megtámadta a szentendrei „Táncsics" műszaki tiszti iskolát 193 azzal a céllal, hogy fegyvereket szerezzenek. Az őrség ellenállt. A laktanyaparancsnok helyzetét megnehezítette az a körülmény, hogy a legénység Budapesten a BM-nél és a pártközpontnál teljesített szolgálatot, vagyis komolyabb erővel nem rendelkezett, másrészt az őrség helyzetét lehetetlenné tette a járási pártbizottság által odaküldött III. titkár /Fabulya/ és a városi csúcstitkár /Apfel/, akik a laktanyaparancsnokot hazaárulónak és a nép ellenségének kiabálták ki a tömeg előtt, amiért nem akarják kiadni a fegyvereket. A tömeg jobban felbőszült, a riasztólövések ellenére is a kapukat bedöntötték, és az említett párttitkárok vezetésével fegyverraktárakat törtek fel. A felfegyverzett tömeg Budapestre indult a harcokba. Az egyik csoport autóbusszal igyekezett Pest felé, ezt az autóbuszt a tüzérek a pomázi útkereszteződésnél kilőtték. Ezzel megakadályozták, hogy szervezetten ez a csoport Pestre mehessen, így maradt vissza Apfel városi párttitkár is. A többiek viszont Pestre mentek harcolni. 4.) A járási nemzeti bizottság megalakult, ennek vezetője Kovács László volt, ezer holdas földbirtokos család tagja. Részletesebb jelentést a visegrádi jelentésben 194 találhatunk. Kovács László, mint volt független kisgazdapárti képviselő szervezetten törekedett arra, hogy a községben a nemzeti bizottságok és nemzetőrség tagjai a kommunisták ellen akciókat vezessenek le /leváltások, letartóztatások, bántalmazások/, hogy a parasztság forradalmi paraszt bizottmányokat alakítsanak azzal a céllal, amíg a parasztságnak saját pártja nincs, addig a forradalmi paraszt bizottmányokba tömörüljenek. Továbbá a sztrájkmozgalmat fokozták, végül a járás tsz-ei ellen szervezett támadást indítson be. így verte szét személyesen a visegrádi Alkotmány Tsz-t olyformán, hogy közgyűlésre kényszerítette őket, ahol a feloszlást kellett, hogy kimondják a nemzeti bizottsági tagok jelenlétében, miközben gyalázó megjegyzéseket tettek, súlyosan fenyegették őket. A továbbiakban a tsz tagosított földjeit felmérték az egyéni parasztok számára, elvették gabonaraktárukat, végül kényszerítették a tsz-t, hogy a váci börtönből kiszabadított bűnözők részére saját számlájukra főzzenek. Azzal a megjegyzéssel utasították őket, hogy próbáljanak ők is valamit jóvátenni a köz érdekében. 193 Lásd 190. lábjegyzet. 194 Visegrád jelentése megtalálható az irathoz csatolva. f Z04
