1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 8/b. A Ráckevei Járási Tanács VB-elnökének beszámolója 1957. május 4.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL számunkból a földnyilvántartási csoport, valamint megszűnt az oktatási és népművelési csoport, melynek következtében, valamint egyéb osztályok létszámának csökkenése következtében több mint 60-al csökkent a járási tanács apparátusának létszáma. Jelenleg 57 fő a függetlenítettekkel együtt a létszám. Ugyanakkor a községi tanácsok létszáma megnőtt, a községi tanácsok lettek az elsőfokú adóhatóságok, mivel ott történik már az adókivetés, az adófőkönyvek kezelése és minden ezzel járó feladat. A községgazdák meg lettek szűntetve és gazdálkodási előadóknak lettek újólag beállítva, ami azért vált szükségessé, hogy a költségvetési feladatokat külön szakember végezze, járási tanácsnál új osztályként alakult az ipar-műszaki csoport, valamint a művelődési csoport, amely együtt végzi az oktatás és népművelési feladatokat. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ez a létszámcsökkentés helyes volt, valamint a községi tanácsoknak adott hatáskör megnövelése szintén. A hiba csak ott van, hogy még mindig nincsenek rendezve az ügyrendek, valamint a járás és községek szakterületére vonatkozó hatáskörök. Reméljük, hogy a felsőbb szerveink rövidesen e téren is megteszik a szükséges intézkedéseket. Tisztelt Tanácsülés! A következőkben szeretném tényekkel is alátámasztani, hogy az ellenforradalom milyen károkat okozott a járás területén, úgy politikailag, mint gazdaságilag, ami komoly mértékben visszavetette járásunk fejlődését. Ezek a tények kézzel foghatóan igazolják az ellenforradalom tevékenységét, bizonyítják mindazt, hogy amit a becsületes magyar dolgozó nép 12 év alatt felépített, milyen rohamosan fogtak hozzá annak szétrombolásához, megsemmisítéséhez: Mezőgazdaság: Annak ellenére, hogy parasztságunk magatartása az ellenforradalom ideje alatt nem ingott meg és túlnyomó részben elzárkózott az ellenforradalomtól, végezték az őszi munkálatokat, mégis komoly kieséseket kell megállapítani, az őszi mezőgazdasági munkálatoknál. Termelőszövetkezeti vonalon a 24 III. típusú termelőszövetkezetből 186 a dömsödi Kossuth, a majosházi Vörös Október, a szigethalomi Vidám Élet termelőszövetkezetek feloszlottak és ezek vagyona jórészben szét is lett hordva és csak hosszú nyomozgatás után lehetett megállapítani, hová is kerültek ezek a vagyontárgyak. Ezen kívül a szigetúj falusi József Attila tsz egy része kivált és új csoportot alakított, amely az I. típusú termelőszövetkezeti 187 csoportnak felel meg. Ugyanakkor a makádi, szigetbecsei termelőszövetkezetből illetéktelen személyek állatokat hurcoltak el, amit csak később, rendőrségi beavatkozásra sikerült rendezni Lopások történtek Áporkán a Vörös Csillagnál, valamint a kiskunlacházai Petőfi Termelőszövetkezetnél. Több termelőszövetkezetben elnökcseréket eszközöltek, mint pl. 186 A harmadik típus a tulajdonképpeni termelőszövetkezet, az a forma, amelyben a beadott javaktól függetlenül, egyedül a közösen végzett munka arányában részesültek jövedelemben a tagok. Ez a típus minden tekintetben a közös gazdálkodást jelentette, központi irányítással, nagyfokú szervezettséggel, a föld, az állatállomány, az eszközök, sőt a jelentősebb gazdasági épületek (istállók, magtárak, górék stb.) igénybevételével, munkaegységekben való elszámolással, ill. jövedelemelosztással. 187 Az első típus esete a tulajdonképpeni tszcs, a tagok a legfontosabb talajelőkészítési munkákat együttesen, egyéni munkával, közös táblán, vetésforgóval végezték el. # 191
