1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 8/b. A Ráckevei Járási Tanács VB-elnökének beszámolója 1957. május 4.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL huligán csoportok azzal tetéztek be, hogy nekiestek a tanácsházának és felgyújtották az iratokat, összetörték a hangos berendezést, majd a közhivatalok ablakait beverték, és ebben nyilvánították ki tobzódásukat. Kezdetét vette a nemzeti bizottságok, nemzetőrségek megalakulása és ezekben a nemzeti bizottságokban, nemzetőrségekben a fő irányítók és hangadók az elmúlt rendszer levitézlett urai, valamint ezekből kézben tartott munkakerülő kocsmatöltelékek tevékenykedtek, [sic!] De vettek részt a nemzeti bizottságokban és a nemzetőrségekben becsületes, rendes emberek is, akik fő feladatuknak valóban a rend, a biztonság, a község nyugalmát látták, ez kb. 40%-a volt az akkor tevékenykedőknek. A járás területén 5 községben, Ráckeve, Makád, Dömsöd, Szigetszentmárton és Szigetszentmiklóson égették nemcsak a begyűjtési, hanem az adó, költségvetési, kataszteri birtokíveket és egyéb olyan iratokat, amelyek a lakosság érdekében fontosak voltak. Október 27-én Ráckevén újabb tüntetést szerveztek és megtámadták a rendőrkapitányságot azzal a céllal, hogy fegyvert szerezzenek és ezen fegyverekkel segítségül menjenek a harcoló ellenforradalmároknak Budapestre, valamint egyéb aljas céljaikra, [tintával írva] A járási rendőrkapitányság fel volt ugyan készülve, hogy ezeket meg tudta volna semmisíteni, de ebben az időben már a felsőbb parancsnokság sem tudott tájékozódást adni, hogy mitévők legyenek és látták azt is, hogy félrevezetett, részeg társaság, és ezért azt a megoldást választották, hogy az összes fegyvereket összeszedve átvonultak a kiskunlacházai reptérre, hogy feleslegesen emberáldozatok ne legyenek. Ekkor alakították meg Ráckevén is a nemzeti bizottságot és a nemzetőrséget, a nemzeti bizottság vezetője - aki ugyan saját magát választotta meg — Szőlősi János, akinek komoly szerepe volt a nyilas párt szervezésében, ami miatt a felszabadulás után internálták is. De ezen kívül is komoly oka lehetett arra, hogy nem ment vissza munkahelyére, hanem hozzáfogott gazdálkodni. Nem elégedett meg ezen funkciójával, kinevezte maga mellé járási szinten is, de egyébként ráckevei személyekből a járási nemzeti bizottság vezetőit amit jóváhagyatott később minden községből behívott egy-egy nemzeti bizottsági taggal és úgy, mint a járási nemzeti bizottság elnöke a behívott községi nemzeti bizottsági tagokkal együtt kimondták a járási nemzeti bizottság megalakulását is. Tagja volt a járási nemzeti bizottság vezetőségének Sándorfi Sándor, volt járási adóhivatali főtanácsos, akinek egyébként a terve az volt, hogy ő lesz a járási pénzügyi osztály vezetője, Fábri Albert volt járási forgalmi ellenőr, horthysta koronaőr, aki egyébként Ráckevén a községgazdai teendőket jelölte ki magának. Tagja volt továbbá Jávor Ernő ráckevei katolikus kántor, aki az oktatási osztály vezetését szemelte ki, valamint Gémesi Sándor és Szőgyéni Bálint. Nemzetőrség parancsnokának Forgács János, volt aktív katona főhadnagyot választották meg, aki egyébként az egész járás területén a nemzetőrség járási parancsnokává lett megbízva. Hasonlóképpen a községekben is ilyen személyek vették kezükbe a vezetést, amire példa különösen a tököli, ahol dr. Mariin János 100 holdas kuláknak a fia lett a nemzeti bizottság vezetője és egyben az egész község nemzetőr főparancsnoka, aki magát nem engedte csak bajtársnak szólítani. Vele együtt több kulák és annak gyermekei voltak a nemzeti bizottság vezetői, akiknek fő feladatuk, hogy teljes egészében megszűntessék a tanácsot, kezükbe vegyék a volt birtokaikat, amit egyébként ki is mérették már a tsz táblájának közepébe, továbbá feloszlatni a termelőszövetkezetet és a kereskedelem irányítását is kézbe 3 188
