1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 7. A Nagykátai járás a forradalmi idején 1957. február 12.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL intézkedésig ne hagyja el. Amennyiben ezen intézkedésnek nem tesz eleget, őrizetbe való vételét fogja elrendelni. Nagykáta, 1956. október 31. Dr. Rigó Tibor Nemzet Bizottság Elnöke" Ezzel a határozattal kapcsolatban meg kell említeni, hogy ez volt a jobbik eset, mert volt olyan család, amelyiknek 24 órán belül el kellett hagyni a községet. Pl. olyan dolgozónk is, aki önmaga és gyermekei is betegen feküdtek. Dr. Rigóéknak ez az intézkedése természetesen visszhangra talált a járás községeiben, ahol hasonlóképpen jártak el a kommunistákkal szemben. A járási nemzeti bizottság első ülésén határozott lépést tett az irányban, hogy a közigazgatásból a munkások és parasztok kikerüljenek. Megállapították, hogy a különböző lélekszámú községekben milyen beosztottak legyenek. Már a munkakörök meghatározása is utal a Horthy-féle közigazgatásra, mert segédjegyző, írnok, irodatiszt és díjnok szerepel a tervezetükben. Később biztos szó lett volna főszolgabíráról is. A jegyzőnek jegyzői tanfolyamot kellett végezni, vagy legalább 5 éves 1945 előtti közigazgatás gyakorlattal kellett rendelkezni, míg az apparátus többi dolgozójának legalább 4 polgári iskolája kellett legyen. A járási nemzeti bizottság természetesen gondolt arra is, hogy a nemzetőrség parancsnoka is számukra megbízható ember legyen a volt csendőrezredes személyében. A községi nemzeti bizottságok alakításánál is megtalálhatók a kulákok, csendőrök, horthysta-bírók. Tápiószecső községben például Schwarda Béla kántor, aki Horthy-főhadnagy, levente oktató, aki még ma is büszke arra, hogy Horthy személyesen tüntette őt ki a Szovjetunióban elkövetett „hős tetteiért". Ez volt a nemzeti bizottság helyi elnöke. Jellemző volt rá, hogy az iskolák államosítása 176 után nem vállalta tovább a tanítást. Ugyancsak ebben a bizottságban foglalt helyet Varró János hentes is, aki a leghevesebben követelte a kommunisták eltávolítását minden posztról. A Tápiószőllősi Nemzeti Bizottságban pedig ott volt Korsós Mihály kulák fia. Ezek a személyek semmi esetre sem a nép hatalmát akarták. Személyes jelenlétük a bizottságokban a kapitalizmus visszaállítására való törekvést mutatta. A községi nemzeti bizottságok jegyzőkönyveiből is kiderül, hogy kinek érdekében léptek fel egyes emberek. Pl. Tápiószele községben igen gyorsan reagáltak a budapesti eseményekre, s ahhoz hasonlóan megalakultak a pártok. Még a Kereszténydemokrata Párt sem hiányzott. Ezeknek a volt pártoknak koalíciója alkotta a nemzeti bizottságot. Az alakuló ülés jegyzőkönyvéből megtudni, hogy pl. Szentgáli Márton, aki jelenleg is lopás bűntette miatt került bíróság elé, a Kereszténydemokrata Párt tagja volt ebben az időben. Ezen a gyűlésen a községi vezetőket és apparátust javasolta, hogy a járáshoz hasonlóan eltávolítsák. Amikor ellene az egyik jelenlévő felszólalt, hogy a fizetésből élőt nem 176 1948. évi XXXIII. törvény a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba vak) átvétele tárgyában. (1948. június 16-án hirdették ki.) 179
