1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 6/a. Fogd Mihály járási vb-elnök beszámolója a Monori járás eseményeiről 1957. április 19.

III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL kommunistáknak, más haladó szellemű embereknek nem is lehetett helyük. A járási és községi nemzeti bizottságok gondoskodtak arról is, hogy megfelelő fegyveres erő is álljon rendelkezésre. De kikből verbuválták össze az úgynevezett nemzetőrségüket. Jellemzőül csak néhány adatot: így a Járási Nemzetőrség parancsnoka Maróti János horthysta huszár szds. [százados] leventeoktató, Mátyás Ferenc csendőr ftrm. [főtörzsőrmester] a bűnügyi alosztály vezetője. Beosztottjai: Wallner József csendőr-alhdgy. [alhadnagy] kémelhárító tiszt, Dávid Sándor csendőr-őrm. [őrmester] továbbá Rimaszécsi Sándor horthysta fhdgy. [főhadnagy] Bara Gábor csendőr-hdgy. [hadnagy] és a többi csendőrök horthysta tisztek. Nemcsak a járásnál, de a községeknél is hasonlóképpen nézett ki a helyzet. Ezek az em­berek talán a dolgozó nép jogos követeléseit akarták teljesíteni? Ezek nemzeti jelszavak­kal tarkított szocializmust akartak talán? Ügy gondolom, hogy már a nevek a csendőrök, horthysta katonatisztek, s egyéb osztályidegen elemek tervei önmaguktól beszélnek, ezek nem akartak és nem is akarhattak mást, fasiszta csendőrdiktatúrát a kommunistáknak, haladó embereknek a legvadabb terrorral történő üldözését, a főszolgabírák, a főjegyzők tejhatalmát, a földesurak hatalmát, a kulákok kizsákmányolását, a felszabadult munkások, parasztok újbóli nyomorúságos életét. így tehát az ellenforradalom Budapesten, szerte az országban és így járásunkban is tobzódott. Gyilkosságokkal, bebörtönzésekkel, a halandó emberek üldözésével párosult terrorakció folyt, s még inkább készülődés minden haladó elpusztítására. Járásunkban is már a párt, a tanácsvezetők, dolgozók más haladó emberekről listákat készítettek, akasztásuk, kivégzésük előkészítéséről tárgyaltak. Tervüket azonban nem valósították meg. Kádár elvtárs vezetésével a legjobb kommunisták, haladó emberek, az igaz haza­fiak látva az ellenforradalom részeseit, szívükön viselve népünk sorsát, a szocializmus építése terén elért eredményeinket, a proletár internacionalizmus elve alapján a Varsói Szerződés alapján segítségül hívták most másodszor a Szovjetunió népét, hogy szabadít­sa lel hazánkat az ellenforradalom terrorjától. Tegye lehetővé azt, hogy a fasiszta rend visszaállításának veszélye ne álljon fenn, az új világháború kirobbantásának veszélyét elkerüljük, a magyar nép elkerülje a katasztrófát, megvédhesse elnyomói ellen évszáza­dos harcokban kivívott szabadságát és függetlenségét. Szovjetunió most már másodszor hatalmas véráldozattal, a fegyveres felkelés, az ellenforradalom szétzúzásával bebizonyí­totta, hogy őszintén teljesíti a Varsói Szerződés, a proletár internacionalizmus alapján kötelezettségeit. Szovjetunió népe ezzel a tettével meghiúsította, hogy hazánk fasiszta állammá váljék, az imperialista agresszió) előre tolt bástyája legyen, és egy újabb világháború veszélyének közvetlen fennállásával hazánk a háború tűzfészkévé válva elpusztuljon. Persze a nemzetközi reakció a hazai ellenforradalmárok arra törekednek, hogy a dol­gozó nép előtt torz megvilágításba helyezzék a Szovjetunió tevékenységét az ellenforradal­mi felkelés leverésében való részvételével kapcsolatban. Tudomásul kell venni azonban az imperialistáknak most már azt, hogy még 1919­ben a Szovjetunió intervenciótól támadva nem tudott segítséget adni a proletárdiktatúra államának, és akkor az egyesült imperialista erők még leverhették a magyar tanácsköz­társaságot; most azonban az erőviszonyok gyökeresen a szocializmus erői javára tolódnak 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom