1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 4/f. A Hazafias Népfront Dabasi Járási Bizottságának levele az ENSZ főtitkárához 1957. augusztus 20.

III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL 4/f A Hazafias Népfront Dabasi Járási Bizottságának levele az ENSZ főtitkárához 1957. augusztus 20. Dag Hammarksjöld Urnák az ENSZ Főtitkárának NEW YORK Tisztelt Főtitkár Úr! 1957. augusztus 20-án mi Dabasi járás dolgozói össze jöttünk 10 000-en munkások, termelőszövetkezeti, egyénileg dolgozó parasztok, értelmiségiek és kisiparosok, hogy a Hazafias Népfront mozgalomnak, mint a nemzeti egységünk kifejezőjének nagygyűlésen itt Dabason méltó ünnepélyességgel ünnepeljük meg dolgozó népünk Alkotmány a törvénybe iktatásának 9. évfordulóját.

158 Mindezt azért tesszük, mert a Magyar Népköztársaság Alkotmányát a mi Alkotmányunknak tekintjük, mely félreérthetetlenül kimondja hogy: „Minden hatalom a dolgozó népé" — és ez kifejezésre jut abban is, hogy mi e nagygyűlésen ünnepelünk. Ünnepi örömünket azonban egy sajnálatos és részünkről mélyen elítélendő esemény és cselekedet zavarja - fenyegeti. Ez a cselekmény pedig az, hogy ismételten törvénytelenül az ENSZ közgyűlésének a napirendjére tűzik az úgynevezett „magyar kérdést."

159 Ezt az eljárást magunk és családunk elleni törvénytelen támadásnak tekintjük, s egyben annak, hogy azt az Alkotmányt akarják fondorlatos úton megsemmisíteni, ami számunkra az egyszerű dolgozó emberek számára minden emberi jogot és szabadságot biztosít. A „magyar kérdés" napirendre tűzésével aljas és fondorlatos támadást készít elő ellenünk a Magyar Népköztársaság ellen az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei irányításával az imperializmus erői, s részünkről olyan nagyra becsült és tisztelt nemzetközi fórumon keresztül, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, melynek a mi államunk a Magyar Népköztársaság is tagja. Felháborít bennünket az, hogy hazánkban a múlt év október-novemberi ellenforradalom szervezőit és résztvevőit az ENSZ úgynevezett „ötös bizottságának" jelentése tisztának és becsületesnek igyekszik föltüntetni a fehérterrort, a nép forradalmának nevezni. 158 Mivel az Alkotmányt 1949-ben iktatták törvénybe (1949. évi XX. te), ezért még csak a 8. évfordulót ünnepelhették. 159 1957. január 10-én az ENSZ öttagú bizottságot alakított a magyar események kivizsgálására. A bizottságban Ausztrália, Ceylon, Dánia, Tunézia és Uruguay volt képviselői vettek részt. Elnöke a dán Aising Andersen lett. A bizottság megvizsgálta a rendelkezésre bocsátott írásos dokumentumokat és kihallgatott 111 tanút, köztük Kéthly Annát, Király Bélát és Kővágó Józsefet. A magyarok kihallgatása március közepétől április közepéig folyt különböző európai nagyvárosokban. A bizottság által összeállított jelentést június 7-én fogadták el egyhangúlag, majd a Közgyűlés elé terjesztették. 1957. június 20-án be is terjesztették a Magyarországról szóló jelentésüket, melyet június 22-én a Kádár-kormány a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősített. 1957- augusztusában a Hazafias Népfront országszerte gyűléseket szervezett az ENSZ ötösbizottság jelentésének megtárgyalása ellen. 1957. szeptember 10-14. között az ENSZ-közgyűlés elfogadta az ötös bizottság jelentését, mely megerősítette, hogy a Nagy Imre-kormány a nemzet óhajának eleget téve, Magyarország függetlenségének kivívására törekedett, a szovjet kormány erőszakkal döntötte meg, és a Kádár-kormány idegen katonai beavatkozás révén került hatalomra. http://mek.oszk.hu/03400/03472/html/emigr2.htm (2006. július 13.) 3 147