1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 2/b. Lapusnyik Andrásnak, a Budai Járási Tanács elnökének beszámolója 1957. április 27.
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL Bejelenti továbbá, hogy 1956. október 12-én 201/1956. számú vb határozatával a járási tanács vb Boda Sándor vb-elnökhelyettest funkciójából visszahívta mivel gyilkosságot követett el. A járási vb ezen határozatát a 171/1956. számú határozatával a megyei tanács vb is jóváhagyta. Boda Sándor tanácstag összeférhetetlenségi ügyét az összeférhetetlenségi bizottság tárgyalja és a tanácstagságával kapcsolatos ügy később kerül határozathozatal vétel végett a tanácsülés elé. Miután az egyik elnökhelyettesi funkció így megüresedett a megyei vb javasolta a járási tanács vb-nek Szamosszegi Lajos elvtársat, aki a Szobi Járási Tanácsnál működött, mint elnökhelyettes. A járási vb a megyei vb javaslata alapján Szamosszegi Lajos elvtársat vb-elnökhelyettesnek megválasztotta, amelynek alapján kérik ezen választás jóváhagyását. Ismerteti a tanácsüléssel a jelenleg is betöltött községi funkcionáriusok nevét. Hozzászólások: 1...] Nagy György: községeink nem látják elég világosan az események célját és eredményeit. Kötelességünk, hogy ezt megmagyarázzuk. A tanácsülés minden tagja egységesen foglaljon állást amellett, hogy az októberi esemény ellenforradalom volt. Aki belegondol a dolgokba rájön, hogy milyen agyafúrtan, és mondjuk meg őszintén, ügyesen szervezték meg az ellenforradalmat. Nagyon ismerték ezek az emberek a magyar nép lelkületét és tulajdonságát. Nemzeti jelszavakat hoztak a tömegek közé, figyelembe vették azt is, hogy a lakosság és a dolgozó nép nem akart kapitalizmust. Megfigyelték, hogy milyen módszereket vittek az utcára az emberek. A tüntetés késő esti óráiban azt kiabálták, hogy nem vagyunk fasiszták, nem akarunk kapitalizmust. Persze ez csak mind maszlag volt, mert ha megmondták volna igazi céljukat, akkor a rendes emberek mindjárt kiálltak volna tüntető soraikból. Ezt világosan kell látnunk, és mindjárt rájövünk arra, hogy sok rendes embert félrevezettek. Céljuk a politikai hatalom, valamint a tárgybeli eszközök tulajdonba vétele volt. A termelőeszközök lefoglalásával, a termelőszövetkezetek feloszlatásával kezdték. Első lépésük a nagyobb földek visszaadása volt a regi földbirtokosoknak. Gyárakban még rafináltabban dolgoztak. A munkástanácsokhoz folyamodtak és azt használták fel arra, hogy jóhiszemű embereket félrevezessék. A munkástanácsokban régi horthysta katonatiszteket, gyárosokat választottak be, akik később visszakérték volna gyárukat, illetve üzemüket. Volt olyan példa, hogy egy üzemben igazgatónak a régi tulajdonost választották, aki természetes, hogy visszakövetelte volna gyárát. A Diósdi Csapágygyár vezetője egy horthysta altábornagy fia, akivel elbeszélgettünk, és beszélgetésünk során elmondta, hogy nem igaz az, hogy a munkásság érdekében szervezték meg a munkástanácsokat. Édesanyja egy 1000 holdas földbirtokos lány volt. Elmondta, hogy elkövették azt a hibát, hogy nem később léptek színre, így több eredményt tudtak volna elérni. * 128
