1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)
III. Válogatott szemelvények a járási, városi, és községi iratokból - 1/b. A forradalom hatása a sportéletre (Aszódi járás) [keltezés nélkül]
III. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A JÁRÁSI, VÁROSI, ÉS KÖZSÉGI IRATOKBÓL 1/b A forradalom hatása a sportéletre (Aszódi járás) [keltezés nélkül] Az ellenforradalom idején a sportmozgalom területén is igen nagy volt az eszmei zűrzavar. Az ellenforradalom vezetői fontos feladatuknak tekintették, hogy a felszabadulás után helyes irányban fejlődő szocialista sporttevékenységet meggátolják és helyébe a kapitalista jellegű sportmozgalmat vezessék be. Az ellenforradalmárok éppen ezért igyekezetek magukhoz ragadni a sportmozgalom irányítását, mert felismerték, hogy a sportvonal magához ragadásán keresztül az ifjúság széles tömegeit tudják megszerezni. Az ellenforradalommal a népi demokráciához hű sportvezetőket megpróbálták eltávolítani, így országos szinten is Nagy Marcell akarta kezébe ragadni a magyar sportmozgalom irányítását, mint az ÉLSZ [sic!] Forradalmi Bizottságának elnöke. Nagy Marcell hétpróbás jobboldali szociáldemokrata, aki már 1948-as két párt egyesülésénél 134 is legaktívabban tevékenykedett az egyesülés ellen. Járásunk területén nagymértékben hatottak az ellenforradalom eszméi, aminek az oka elsősorban az volt, hogy a JTSB-nek [Járási Testnevelési és Sport Bizottság] tagja volt olyan ellenforradalmár is mint Kovács Pál, aki az ellenforradalom idején a járási nemzeti bizottság elnöke volt. Nyilvánvaló dolog, hogy az ilyen személy már az ellenforradalom előtt is ilyen szellemben próbált sportvonalon tevékenykedni és sikerült is némi eredményeket elérni, úgy, hogy egyik sportkört összeugrajtotta a másikkal. Sajnos járásunk területén is sportoló ifjúságunkat az ellenforradalom eszméi megzavarták és éppen ebből adódott, hogy egyes futballcsapataink tagjai a nemzetőrségekben tevékenykedtek, ami azért fordulhatott elő, [mert] a sport vezetőinek többsége nem foglalkozott ezen fiatalok szocialista jellemre való nevelésével, sőt ebben az időben egyáltalán nem foglalkoztak ezekkel a fiatalokkal. Azonban ezek a sportfiatalok ennek ellenére sem végeztek különösebb olyan tevékenységet, ami elvezette volna őket az atrocitásig, [sic!] Az ellenforradalom fegyveres szétverése után is érződtek még sportszervezeteinknél egyes helyeken az ellenforradalom eszméinek hatása. Ebből adódott, hogy a konszolidáció után is egyes sportkörök vezetői politikamentes sportszervezeteket kívántak létrehozni és többször hangoztatták, hogy ők nem politizálnak, hanem csak sportolnak. Az ilyen és ehhez hasonló nézeteket csak akkor tudtuk felszámolni, miután járási szintről is megindult a sportszervezeteknek az irányítása. Bár időnként még jelentkeznek ezen a területen is hiányosságok, valamint baj van még egyes helyeken a pénzkezeléssel, vagy a sportolók részéről jelentkezik még egyes esetekben az anyagiasság kérdése, ami ellen a Járási Testnevelési Sport Tanács csakis szívós, kitartó, nevelő munkával tud harcolni, természetesen, ahol erre szükség lesz ott adminisztratív eszközöket 155 is fogunk foganatosítani. 134 1948. június 12- 14-én egyesült a két munkáspárt - valójában a Szociáldemokrata Párt haloldalának beolvasztása történt a Magyar Kommunista Pártba -, így jött létre a Magyar Dolgozók Pártja. 135 Nem másról, mint a hatósági kényszereszközök eufemisztikus megnevezéséről van itt szó. Adminisztratív intézkedésről beszéltek, amikor büntetőjogilag jártak el a munkából későkkel vagy a selejtet termelőkkel, vidéken a beadási- és egyéb kötelezettségeket nem vagy nem időre teljesítőkkel stb. * 121
