1956 Pest megyében II. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006.)

II. Válogatott szemelvények a megyei iratokból - 10. Az októberi események hatása a tanácsi szervekre 1957. április 19.

II. VÁLOGATOTT SZEMELVÉNYEK A MEGYEI IRATOKBÓL béralap megtakarítás közel évi 3 millió forintot jelent, míg a kiküldetési költségekből kb. 7-800 000 Ft a megtakarítás. Úgy a megyei, mint az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságai a létszámcsökkentést igyekeztek úgy végrehajtani, hogy a végrehajtás lehetőleg zökkenőt ne idézzen elő a tanácsi munkában. Ezt általában sikerült is elérni. Végrehajtó bizottságaink a létszámcsökkentést felhasználták az ellenforradalmi erők eltávolítására is. Elsőként azok a személyek lettek racionalizálva, akik szervező vagy kezdeményező szerepet vállaltak a végrehajtó bizottságok megszüntetésére, munkájuk gátlására. A szakmai szempontból racionalizált személyeket mindenütt igyekeztünk a képességeiknek megfelelő munkakörben elhelyezni. Az átszervezés nemcsak létszámcsökkentést eredményezett. Politikai és szakmai szempontból igyekeztünk erősítést adni oda, ahol erre szükség volt. Tehát ezzel a kettős irányú intézkedéssel az ellenforradalmi nézetek érvényesülését sikerült elszigetelni. Számos helyen vetik fel a tanácsi dolgozók fizetésrendezésének szükségességét, mint az apparátusok további megerősítésének feltételét. Elmondják, tudnának beállítani politikai és szakmai szempontból megfelelőbb embereket, azonban ezek megfelelő fizetés híján a munkaviszonyt nem vállalják. Tanácsszintenként a végrehajtó bizottságok apparátusaiban dolgozó MSZMP tagok száma elmarad a volt MDP tagok számától. 1957. március 15-i állapotnak megfelelően a megyei apparátusban 100, a járási apparátusokban 324, a városi apparátusokban 44, a községi apparátusokban pedig 307 MSZMP tag dolgozik. IV. A tanácsok, mint az államhatalom helyi szerveinek egyes kérdései A megyei tanács az ellenforradalom óta 1957. április 12-13-án tartotta meg első ülését. Ezen a tanácsülésen megfelelő előkészítés után a 110 megválasztott tanácstagból az első napon 80, a második napon 74 tanácstag jelent meg. A tanácsülés az ellenforradalmi esemény megyei kihatásait, a kialakult gazdasági helyzetet, szervezeti kérdéseket és önálló napirendi pontként mezőgazdasági kérdésekről tárgyalt kellő aktivitással. Alsóbb szintű tanácsaink a tanácsüléseket, az ellenforradalmi cselekményeket követő időkben csak felsőbb irányítás nélkül, öntevékenyen szerveztek. Egyes községeknél főleg december és január hónapokban szerveztek tanácsülést, majd később a gyülekezési tilalom miatt már egyáltalán nem tartottak. Ezeken a tanácsüléseken főleg közellátási és személyi kérdéseket tárgyaltak. Gyömrő községben pl. a januári tanácsülésen „kooptáltak" 4 tanácstagot. Járási tanácsainknál még egyáltalán nem, a városi tanácsok közül pedig csak Cegléden tartottak tanácsülést november és december hónapban. Ezen a városi tanácsülésen a tanácstagok 62, illetve 67%-ban jelentek meg. Megyénk területén különböző szintű tanácsoknál nem teljes adatok szerint kb. 80-90 tanácstag kompromittálta magát az ellenforradalom alatt. Az adat nem teljes, mert számos tanácstag magatartása még jelenleg sem tisztázott. Az ellenforradalmi elemek által szerve102