1956 Pest megyében I. - Pest Megye Múltjából 10. (Budapest, 2006)
Szerkesztői tájékoztató
SZERKESZTŐI TÁJÉKOZTATÓ Az első fejezetben találhatóak a Pest Megyei Önkormányzat kórházának, a Rókusnak az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó iratai. Mintegy 17 dokumentumról van itt szó. Ezek között három olyan irattípus van, amelyek unikumnak számítnak; így egy lista az 1956. október 23-án este 10 óra után - tehát a Rádió ostroma alatt - a kórházba beszállított több száz sebesültről, név, kor, lakcím és diagnózis adatainak megadásával; egy másik lista a sebesülésükbe belehaltakról, és néhány darab halottvizsgálati bizonyítvány. Ez utóbbiakat szkennelt formában közöljük. A második fejezetbe 12 olyan dokumentumot válogattunk, amelyek részben a megyei forradalmi szervek megalakulásához kapcsolódnak, részben pedig olyanokat, amelyek a megyei iratok - megyei tanácsülési- és vb ülési jegyzőkönyvek, pártiratok, megyei osztályok iratai - fondjaiból kerültek ki. Ez utóbbiak egyfajta képet mutatnak arról, hogy a forradalom leverése után milyen intézkedéseket foganatosítottak a megyében, hogyan próbálták a forradalom hatását a különböző területeken - művelődés, egészségügy, mezőgazdaság, közbiztonság stb. - összegezni, és hogyan változott meg az '56-os események értékelése néhány hét alatt. Ezen dokumentumok időrendi sorrendben követik egymást. A harmadik fejezet szemelvényeinek válogatásakor arra figyeltünk, hogy az 1956-os eseményeket és azok hatásait járási, városi és községi szinten minél sokrétűbb forrásbázis alapján mutassuk be. így kerültek a dokumentumok közé tanács- és vb ülési jegyzőkönyvek, pártiratok, bírósági és ügyészségi határozatok, a nemzeti bizottságok nyilatkozatai, felhívásai, közleményei stb., melyek bepillantást engednek az élet szinte minden területére és szintjére, a járási szervektől egészen az egyéni sorsok bemutatásáig. Az iratok a járások betűrendje szerint követik egymást, azon belül pedig kronologikus sorrendet alkalmaztunk. Megjegyzendő, hogy a váci járásra vonatkozó dokumentumok jegyzetelés nélkül, fotómásolat formájában szerepelnek. A dokumentumok a tartalmuknak leginkább megfelelő címet kapták, alatta — amennyiben volt - az irat keltezésének időpontja található. Az iratokat szöveghűen, de nem betűhíven közöljük, a helyesírási, gépelési hibákat, a személy- és helységnevek téves írását kijavítottuk. A rövid szerkesztői kiegészítések, pontosítások, rövidítések feloldásai szögletes zárójelbe kerültek. Az érthetetlen szövegeket, a szövegen belüli ellentmondásokat, illetve egyértelmű elírásokat - főként a dátumoknál fordulnak elő - [sic!] észrevétellel jeleztük. A kihagyott részek - [...] jelölve - a szöveg és a megyei '56-os események megértése szempontjából irrelevánsak. A 600 nevet felsoroló sebesültek listájából kivettünk 20 olyan nevet - és a hozzá kapcsolódó személyes adatot -, akikről a feltüntetett diagnózisok alapján biztosan megállapítható, hogy nem harci események következtében beálló sérülések miatt kerültek a kórházba. Dőlt betűvel szedtük az iratban talált olyan szöveget, amelyet áthúztak, vagy kiegészítésként tintával, ceruzával írtak. A járások, városok, községek 1956. október-novemberi eseményeiben meghatározó szerepet játszó személyekről, eseményekről külön lábjegyzetet nem készítettünk, hiszen az I. kötetben, az adattárban megtalálhatók. Célunk volt, hogy minél több személy szereplését - függetlenül attól, hogy melyik oldalon állt - tegyük ismertté; ezzel is segítve a további feltáró munkát, kutatást. De ne feledjük, az adatok egy részét olyan dokumentumok őrizték meg, amelyek megírását a fórra5 39
